Kisdobrony
| Kisdobrony (Мала Добронь) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Ungvári járás |
| Község | Nagydobrony község |
| Rang | falu |
| Polgármester | Ember Balázs |
| Irányítószám | 89464 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 103 m |
| Terület | Kárpátaljai terület km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 26′ 19″, k. h. 22° 21′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 19″, k. h. 22° 21′ 18″ | |
 Kisdobrony
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Kisdobrony (ukránul Мала Добронь (Mala Dobrony / Mala Dobron')) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
Munkácstól 26 km-re nyugatra fekszik, Tiszaágtelek már nem tartozik hozzá.
Története
Már az őskorban lakott hely. A tatárjárás előtt Csépánfölde néven volt ismert, de ez a falu 1241-ben teljesen elpusztult. Mai nevén 1321-ben említik először.
1321-ben Károly Róbert király Pányoki Dobou mesternek adta, s határát leiratta.
1324-ben Károly Róbert király megerősítette Dobrow mestert birtokában.
1325-132-ben Dobrow és testvére János osztották meg egymás közt.
1904 A település neve a régi dokumentumokban és újságokban Kis-Dobrony néven szerepelt, dea magyar királyi miniszterelnöki 84403//1904 rendeletével a település nevét Kisdobrony-ra változtatták. Csomonyából ugyanekkor lett Csongor, Nagy-Dobronyból pedig Nagydobrony.
1910-ben 1207, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Évszázadokig Ung vármegyéhez tartozott. A 18. századtól a trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához csatolták. Ma 1980 lakosából 1971 (98%) a magyar.
Nevezetességek
- Református temploma 1828 és 1838 között épült a régi fatemplom helyére. Mai formáját 1893-ban nyerte egy tűzvész utáni újjáépítés alkalmával, utoljára 2009-ben renoválták.
Források
- Györffy György: Bereg vármegye.
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
