Kilencöves tatu

Kilencöves tatu
	Felnőtt példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Vendégízületesek (Xenarthra);
Rend:	Páncélos vendégízületesek (Cingulata);
Család:	Övesállatok (Dasypodidae);
Alcsalád:	Dasypodinae;
Nem:	Dasypus; Linnaeus, 1758
Faj:	D. novemcinctus;
Tudományos név
	Dasypus novemcinctus; Linnaeus, 1758
Szinonimák
	Dasypus decumanus Illiger, 1815; Dasypus decumanus Olfers, 1818; Dasypus longicaudus Schinz, 1824; Dasypus cucurbitinus Gaumer, 1917; Dasypus novenxinctus Peal & Palisot de Beauvois, 1796; Dasypus pepa Krauss, 1862; Dasypus longicaudatus Peters, 1864; Dasypus leptorhinus Gray, 1874; Dasypus cucurbitalis Fermin, 1765; Dasypus minor Fermin, 1769 (2:110);
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kilencöves tatu témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kilencöves tatu témájú médiaállományokat és Kilencöves tatu témájú kategóriát.

A kilencöves tatu (Dasypus novemcinctus) az emlősök (Mammalia) osztályának páncélos vendégízületesek (Cingulata) rendjébe, ezen belül az övesállatok (Dasypodidae) családjába tartozó faj. Ebből a családból ez a legelterjedtebb és legismertebb faj.

Az állat a Dasypus emlősnem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

Dél-Amerikában honos, de elterjedése Argentínától egészen az Egyesült Államok déli részéig tart. Családjából ez az egyetlen faj, amely az idők folyamán sikerrel meghódította Észak-Amerikát. Az első állatokat a 19. században találták Texas területén, az 1920-as években jelent meg Floridában. Elterjedési területébe mára beletartozik az Egyesült Államok teljes délkeleti része, északon elérte Colorado, Missouri és Dél-Karolina államokat is. Ezenkívül ez az egyetlen faj a családból, amely megtalálható a karibi térségben is, Grenadán, Trinidad és Tobago szigetein. Ide feltehetően betelepítették.

Leginkább a félsivatagos, száraz klímájú, füves pusztákat kedveli, búvóhelyét néha a föld felszíne alatt alakítja ki. Vackát telegyömöszöli avarral és füvekkel, így biztosítva némi komfortot. Itt vészeli át a szélsőséges sivatagi éghajlat forró nappalait és fagyos éjszakáit.

Megjelenése[szerkesztés]

Mint minden övesállatot, a kilencöves tatut is a testén található páncélozottságáról lehet felismerni. A páncél itt is, mint minden övesállatnál három részre van felosztva: egy páncélrész a fejen és a vállakon, egy a farrészen és egy összekötő, páncélövekből álló rész a kettő között. Neve ellenére páncélöveinek száma nem mindig kilenc, hét és tizenegy között van. Páncélja többnyire szürkésbarna színű. A kilencöves tatunak hosszú, disznóforma orra és nagy fülei vannak. Teljes hossza 30 és 55 centiméter között van, testtömege 3-tól 8 kilogrammig terjed. A hímek valamivel nehezebbek, mint a nőstények.

Alfajaik[szerkesztés]

Dasypus novemcinctus novemcinctus Linnaeus, 1758
Dasypus novemcinctus aequatorialis Lönnberg, 1913
Dasypus novemcinctus fenestratus Peters, 1864
Dasypus novemcinctus hoplites G. M. Allen, 1911
Dasypus novemcinctus mexianae Hagmann, 1908
Dasypus novemcinctus mexicanus Peters, 1864

Életmódja[szerkesztés]

Remekül közlekedik a föld alatt; másfél méter mélyen kb. 6 méter hosszú alagutakat ás egyedi stílusban. Mellső lábaival meglazítja és hátratolja a talajt a hátsó lábak hatósugaráig. Azokkal nagyokat rúgva szórja ki a földet az alagút bejáratán keresztül. Hogy ez a mini-bányagép profi módon működjön, a farkát használja segédeszköznek, tehermentesítve a hátsó lábakat. A vízben sem jön zavarba, hisz remekül úszik. Gondolhatnánk, hogy a súlyos páncél némi gondot okoz ennek kivitelezésében, de ezt is bravúrosan megoldja. Hogy ne süllyedjen el, levegőt nyel, így a többlet-felhajtóerő következtében zavartalanul hasíthatja a vizet. És ha ehhez éppen nem lenne kedve, képes 6 percig is visszatartani a lélegzetét, így szépen, kényelmesen átgyalogolhat a fenéken a túlpartra. Étrendjében előfordulnak a rovarok, puhatestűek, kisebb kétéltűek, hüllők és dögök is. Szaglása olyannyira kifinomult, hogy akár a 12 cm mélyen rejtőző rovarokat is megérzi. Maximális élettartamáról csak a fogságban tartott példányok adatai alapján van fogalmunk, ami az ő esetükben 11 év.

Szaporodása[szerkesztés]

A párzás időszaka alapvetően nyárra esik, pontos időpontja attól függ, hogy hol él az adott állat. Mivel látó- és hallószerve gyengén fejlett, feltételezik, hogy a hím szagmintha alapján állapítja meg, mikor ivarzik a nőstény.

A párzást követően a pete csak három hónap múlva ágyazódik be az anyaméhbe. Így elhúzódik az embriók fejlődése, és az újszülöttek csak a következő év tavaszán látják meg a napvilágot, amikor rendszerint bőségesebb a táplálékkínálat.

A kicsiket anyjuk néhány hétig szoptatja.

Tartása[szerkesztés]

Bár kétségtelenül ez a leggyakoribb övesállatfaj, fogságban igen ritkán tartják. Európában csak 4-5 helyen látható.

Képek[szerkesztés]

Portré
Kitömött kilencöves tatu a londoni Természettudományi Múzeumban

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 28.)
Louise H. Emmons and Francois Feer, 1997 – Neotropical Rainforest Mammals, A Field Guide.
Sablon:MSW3 Gardner
Nixon, Joshua. Armadillo Expansion, September 14th, 2006, Hozzáférés ideje: December 3rd, 2006.
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6

További információk[szerkesztés]

Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2011. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap