Kern Pál
Kern Pál (Kern Paul) | |
1918-ban (Forrás: Ország-Világ) | |
Született | Winkler Pál 1884. január 8. Budapest |
Elhunyt | 1943. március 6. (59 évesen) Eger |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar/német |
Házastársa | 1. Fekete Terézia 2. Henn Mária |
Gyermekei | négy gyermek: 1. Kern Margit 2. Kern József 3. Kern Klára 4. Kern Györgyi |
Szülei | Kern Antal és Winkler Paulina |
Foglalkozása | hivatalnok, katonatiszt |
Kitüntetései | Arany Vitézségi Érem, 2. osztályú Ezüst Vitézségi Érem, a német Vaskereszt másodosztálya, hadiékítményes 3. osztályú Katonai Érdemkereszt, Károly-csapatkereszt |
Halál oka | szívbénulás, agylágyulás |
Sírhelye | Eger, Hősök temetője |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kern Pál (születésekor anyakönyvezett nevén Winkler Pál Bálint Antal,[1] Budapest, 1884. január 8. – Eger, 1943. március 6.[2]) magyar tisztviselő, nyugalmazott katonatiszt, akinél insomnia állapota állt fenn.
Életrajza
Kern Pál Budapesten, a Józsefvárosban született, Kern Antal ausztriai származású kávéházi tüzelő és Winkler Paulina szakácsnő második, házasságon kívüli gyermekeként.[3] Tanulmányait felső kereskedelmi érettségivel fejezte be. Magánhivatalnokként dolgozott, 1911-től a Budapesti Szabóiparosok Hitel- és Termelőszövetkezetének pénztárnoka volt,[4] majd a háború után, 1922-ben ismét ott helyezkedett el.[5] Ezzel párhuzamosan, a háború előtt a Művezetők Országos Szövetségében viselt másodjegyzői tisztséget.[6]
1909-ben vette feleségül Fekete Terézt, 1925-ben elváltak.[7] A házasságból egyetlen gyermeke született (Margit, 1911). 1934-ben kötött házasságot Henn Máriával,[8] akivel három gyermekük volt (József, Klára, Györgyi).
A világháború végén 100%-os rokkantnak minősítették, nem sokkal később visszaminősítették 75%-os rokkantnak. A polgári életbe visszatérve nehezen találta a helyét. A Tanácsköztársaság idején sikkasztás vádjával letartóztatták, de néhány napos fogvatartás után szabadon engedték.[9] Ezt követően viszont 1920-ban tartóztatták le, ezúttal bolsevik, államellenes izgatás vádjával.[10]
1928-tól az Országos Társadalombiztosító Intézet alkalmazta, majd az egészségi állapota romlásakor innen ment nyugdíjba 1937-ben.
Ezután a családjával Rákoshegyen lakott. Halálát szívbénulás okozta az irgalmasrendiek egri férfikórházában, ahol agylágyulás miatt ápolták.[11] Világháborús szerepére tekintettel (lásd lentebb) temetésére az egri Hősök temetőjében került sor.[12][13]
Világháborús részvétele
A háború kitörésekor önként bevonult, és a 19. honvéd gyalogezred kötelékében tartalékos zászlósként, majd 1915. május 1. után tartalékos hadnagyként harcolt a keleti fronton. Számos kitüntetésben részesült. Igazolhatóan megkapta az Arany Vitézségi Érmet, a 2. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet, a német Vaskereszt másodosztályát, a hadiékítményes 3. osztályú Katonai Érdemkeresztet, valamint a Károly-csapatkeresztet.
Alvásképtelensége
1915. június 24-én Kern Pál századparancsnokként egy orosz állások ellen indított éjszakai vagy hajnali támadást vezetett, melynek során fejlövés érte. A lövedék oldalról, a halántéka mellett találta el a homlokát, és a frontális lebenyen sérülést okozva a másik oldalon távozott. (A csont folytonossági hiánya a későbbi években is kitapintható maradt.) Az eszméletlen Kern Pált a lembergi (ma: Lviv) kórházba szállították, ahol három hét után tért magához. Elmondása szerint soha többé nem tudott elaludni.[14] Sebesülését követően a háború hátralevő részét betegállományú tisztként töltötte különböző egészségügyi intézményekben. A háború után évekig „nem tudott” másokhoz szólni, amit nagyfokú „idegkimerüléssel” magyarázott.[15]
Alvásképtelensége miatt 1930–1938 között a hazai sajtó vissza-visszatérően foglalkozott a történetével azt követően, hogy több külföldi lap is írt róla. 1930-ban Ausztráliában jelent meg róla cikk,[16] Argentínában pedig még 1941-ben is közölt róla egy hosszabb képes riportot a Mundo Argentino.[17]
Saját elmondása és az arról beszámoló újságírók szerint az állapota a következő tünetekkel járt:
- Az álmosság és az alvás, valamint az ásítási inger teljes hiánya[18]
- Gyakran fellépő erős fejfájás és tompa nyomás a fejben[19]
- Túlhallás[15]
- A hanghullámok intenzívebb érzékelése (vélekedése szerint a koponyacsontján ütött lyukak miatt)[15]
- Huzamosabb passzivitás, egy-másfél óránál hosszabb fekvés – vagy akár egy számára kellemetlen zene – hatására idegesség, heves izgalom, fejzúgás jelentkezése. (A rendszeres „idegesség” miatt 2-3 óránként hideg vízben lemosakodott.)[20]
- Olvasás vagy egyéb szellemi tevékenység nélkül töltött nap után másnapi fáradtságérzet, kimerültség jelentkezése.[21] Elmondása szerint, „ha pihentettem a gondolataimat, fáradt leszek és jóformán megáll az eszem, nem emlékszem semmire”[22]
- Erős fáradtságérzet esetén „furcsa kábulatba esett, az öntudat teljes megmaradása mellett”[23]
- Elfáradó, az erős lámpafényre érzékeny szem[24]
- Lerészegedésre való képtelenség[20]
- Nehézkes lépcsőzés[15]
Az orvosok véleménye megoszlott Kern Pál alvászavarával és egyéb tüneteivel kapcsolatban. Moravcsik Ernő Emil elmeorvos, klinikaigazgató két héten át vizsgálta, hogy valóban nem alszik-e.[25] Egy névtelenül, általánosságban nyilatkozó szakember szerint „lehet, hogy a beteg kóros álmatlanságban szenved, időnként — anélkül, hogy maga is tudná — alszik azért. Gyakori eset ugyanis, hogy akik álmatlanságban szenvednek, úgy alszanak, hogy később nem is emlékeznek rá”.[26] Hudovernig Károly elmeorvos, kórházigazgató főorvos szerint Kern amúgy „szellemileg nem zavart, melankóliára hajlamos, vigyáznia kell, nehogy lelki depresszió következzék be nála, mert ez végzetessé lehet”.[22]
1938-ban sikerült egy kísérlet során hipnotizálni, ennek során két órán keresztül az alváshoz látszólag hasonló állapotban volt.[27]
Jegyzetek
- ↑ Keresztelése a józsefvárosi római katolikus anyakönyvben (HTML). FamilySearch.org. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
- ↑ Számos – forrásmegjelölés nélküli – másodközlés tévesen 1955-re teszi a halálát, ám ezt az elsődleges források egyértelműen cáfolják.
- ↑ Bátyja, Géza, 1882-ben született, a szüleik csak 1885-ben kötöttek házasságot.
- ↑ Lásd például Mihók-féle Magyar Compass 39/1., szerk. Dr. Galánthai Nagy Sándor (1911). 1664.
- ↑ Nagy Magyar Compass 49/1., kiadja Dr. Galánthai Nagy Sándor (1922), 731.
- ↑ Lásd például Művezetők Lapja, 1916/13., 166.
- ↑ Házasságkötésük a III. kerületi állami anyakönyvben (HTML). FamilySearch.org. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
- ↑ Házasságkötésük a X. kerületi állami anyakönyvben (HTML). FamilySearch.org. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
- ↑ Fogolytörzskönyv (HTML). Hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
- ↑ Fogolytörzskönyv (HTML). Hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
- ↑ Halála az egri állami anyakönyvben (HTML). FamilySearch.org. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
- ↑ Gyászjelentése (HTML). Országos Széchényi Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
- ↑ A helyszínen nem jelzi semmi, hogy ott nyugszik, így csak feltételezhető, hogy az egyúttal a végső nyughelye is.
- ↑ Lásd Egy ember, aki duplán él. Pesti Napló, 1932. december 25., 40.
- ↑ a b c d Uo.
- ↑ Sleepleess for 15 years: Curious Efect of War-Wound. (angolul) The West Australian, (1930. január 14.) 13. o. Hozzáférés: 2017. október 27.
- ↑ Lásd Aki 25 éve nem alszik. Délamerikai Magyarság, 1941. június 10., 7.
- ↑ Lásd például Egy ember, aki duplán él.
- ↑ Lásd Kern Pál OTI tisztviselő megcáfolja az ideggyógyász orvosi véleményét. Uj Nemzedék, 1932. október 5., 6.
- ↑ a b Lásd Egy ember, aki duplán él.
- ↑ Lásd Tizenöt év óta nem alszik Kern Pál tisztviselő. Magyar Hirlap, 1930. január 15., 5.
- ↑ a b Kern Pál OTI tisztviselő megcáfolja az ideggyógyász orvosi véleményét.
- ↑ Elaltatták Kern Pált, aki huszonöt éve nem aludt. Ujság, 1938. február 13., 6.
- ↑ Lásd például Kern Pál OTI tisztviselő megcáfolja az ideggyógyász orvosi véleményét.
- ↑ Lásd Kern Pál OTI tisztviselő megcáfolja az ideggyógyász orvosi véleményét.
- ↑ Tizenöt év óta nem alszik Kern Pál tisztviselő. Magyar Hirlap, 1930. január 15., 5
- ↑ Lásd Elaltatták Kern Pált, aki huszonöt éve nem aludt.