Keresztúr
| Keresztúr (Hostie) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Aranyosmaróti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1332 |
| Polgármester | Peter Štepianský |
| Irányítószám | 951 94 |
| Körzethívószám | 037 |
| Forgalmi rendszám | ZM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1209 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 248 m |
| Terület | 28,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 27′ 00″, k. h. 18° 26′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 00″, k. h. 18° 26′ 15″ | |
| Keresztúr weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztúr témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Keresztúr (szlovákul Hostie) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Aranyosmaróttól 8 km-re északkeletre, a Keresztúri-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területe már a római korban lakott volt. Erről tanúskodik az itt megtalált Teodosius császár idejéből származó aranypénz.
A mai települést 1332-ben a pápai tizedjegyzékben „Ecclesia Sancte Crusis" néven említik először, ekkor már működött plébániája is. Szent Kereszt templomának papja jövedelme után egy márka adót fizetett. 1388-ban „Keresztwr" alakban említik és Hrussó várának tartozéka volt. Hrussó vára 1293 előtt épült. 1403-ban Zsigmond hívei visszafoglalták a lázadóktól. 1446-ban a husziták foglalták el. Keresztúr később Tapolcsány várához tartozott, majd a Keglevich család birtoka volt.
A falunak 1424-ben vámszedési joga volt. 1468-ban Zelchen Pál zálogbirtoka, ekkor „Sythua Keresztwr" néven említik. Szomszédságában feküdt az utoljára 1504-ben említett Leves falu, melyet valószínűleg a zablathi Salcer Lőrincnek eladott Hrussó várával kapcsolatban említettek. Az új birtokos 1525-ben végrendelkezett.[2] A 16. században Keresztúr temploma is elpusztult, de a 17. században újjáépítették. 1600-ban 25 adófizetője volt a településnek. 1714-ben 44, de öt évvel később már 137 család élt itt. 1720-ban malma és 19 adózó portája volt. 1828-ban 104 házában 715 lakos élt. Első iskolája 1831-ben létesült, az állandó iskolaépületet 1885-ben a Keglevich család építtette. A falu a nagytapolcsányi uradalomhoz tartozott. 1812-ben 598 lakosa volt. Lakói fűrészeléssel, fazsindely- és faárukészítéssel foglalkoztak.
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, ezért 1944–45-ben környékén véres harcok folytak a németek és a partizánok között.
A területén állt egykori Hrussóváralja a 13. században a vár szolgálófalujaként keletkezett. Csák Mátéé, majd királyi birtok. Később a Perényi, Ilsvay és más nemesi családoké, de az esztergomi érsekségnek is volt itt birtoka. A hrussói váruradalom központja volt. 1708-ban császári katonaság pusztította el.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 648 lakosából 606 szlovák és 10 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 692 lakosából 665 szlovák és 15 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 794 lakosából 764 szlovák és 13 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 924 lakosából 859 szlovák, 55 magyar, 8 német és 2 egyéb anyanyelvű.
1921-ben 959 lakosából 953 csehszlovák volt.
1930-ban 963 lakosából 957 csehszlovák volt.
1991-ben 1238 lakosából 1224 szlovák volt.
2001-ben 1215 lakosából 1202 szlovák volt.
2011-ben 1170 lakosából 1139 szlovák és 1 magyar volt.
Neves személyek[szerkesztés]
- Hrussó várában hunyt el 1683-ban Szarka Gáspár jezsuita áldozópap és tanár.
- Valószínűleg Hrussó várában hunyt el 1683-ban Esterházy Ferenc semptei főkapitány, somogyi főispán.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Határában, északi irányban, egy hosszúkás hegygerinc fennsíkjának végén, 488 méteres magasságban állnak Hrussó várának romjai.
- A község fontos műemléke a Szent Kereszt-templom, melyet egy középkori rotundához építettek. A rotunda a templom keleti végén helyezkedik el.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Ethey Gyula 1936: A Zoborvidék multjából. Nyitra, 67.
Források[szerkesztés]
- Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava, 142.
- Alapy Gyula 1934: A Kistapolcsányiak. Prágai Magyar Hírlap 13/218, 30 (1934. december 23.) - recenzió
- Haiczl Kálmán 1934: A Kistapolcsányiak
- Haiczl Kálmán 1932-1933: A Kistapolcsányiak. Turul
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Keresztúr Szlovákia térképén Archiválva 2007. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Travelatlas.sk
- Hrussó várának története és leírása[halott link]
- Képek a várról[halott link]
- E-obce.sk
Az Aranyosmaróti járás települései | ||
|---|---|---|
Aranyosmarót (Zlaté Moravce) | ||
Barskisfalud (Vieska nad Žitavou) · Barslédec (Ladice) · Barsvörösvár (Červený Hrádok) · Bélád (Beladice) · Csárad (Čaradice) · Ebedec (Obyce) · Feketekelecsény (Čierne Kľačany) · Fenyőkosztolány (Jedľové Kostoľany) · Garamnémeti (Tekovské Nemce) · Gesztőd (Hosťovce) · Gímeskosztolány (Kostoľany pod Tribečom) · Hecse (Choča) · Keresztúr (Hostie) · Kicő (Skýcov) · Kisaranyos (Zlatno) · Kislóc (Lovce) · Kistapolcsány (Topoľčianky) · Kisvezekény (Malé Vozokany) · Maholány (Machulince) · Mankóc (Mankovce) · Nagyvezekény (Veľké Vozokany) · Nemcsény (Nemčiňany) · Néved (Nevidzany) · Néver (Neverice) · Szelepcsény (Slepčany) · Szelezsény (Sľažany) · Taszármalonya (Tesárske Mlyňany) · Valkóc (Volkovce) · Velséc (Velčice) · Zsikva (Žikava) · Zsitvaapáti (Žitavany) · Zsitvaszentmárton (Martin nad Žitavou) |  | |
