Katok kolostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2019. június 6., 11:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15))
Katok kolostor
TelepülésBaiyü County
Ország Kína
Vallásbuddhizmus
IrányzatNyingmapa
VédőszentAnujóga
Építési adatok
Típuskolostor
Építés kezdete1159
Építés befejezése1159
Rekonstrukciók évei1656
ÉpíttetőKatok Dampa Desek
Mai rendeltetésekolostor
Elhelyezkedése
Katok kolostor (Kína)
Katok kolostor
Katok kolostor
Pozíció Kína térképén
é. sz. 31° 31′ 26″, k. h. 98° 09′ 09″Koordináták: é. sz. 31° 31′ 26″, k. h. 98° 09′ 09″

A Katok kolostor (tibeti: ཀཿ་ཐོག་རྡོ་རྗེ་གདན་, wylie: Katok Dordzse Den) a tibeti buddhista nyingma iskola hat fő kolostora közül az egyik. A kínai Szecsuan tartománybeli Derge településen található.

Története

A Katok kolostort 1159-ben alapította Katok Dampa Desek, Phagmo Drupa Dordzsee Gyalpo öccse[1] a Derge királyság történelmi székhelyén, Derge városban, az egykori Kham területén.

A Katok kolostor harmadik apátja, Dzsampa Bum (1179-1252), akinek a 26 éves apátsága 1252-ben ért véget, állítólag több ezer szerzetest toborzott Tibet teljes egészéből, főleg a khami Minyak (mi nyag), Dzsang ('bjang) és Gyemorong (rgyal mo rong) területekről.[2]

Az eredeti gompa állapota erőteljesen leromlott, majd 1656-ban újjáépítették Düddül Dordzse (1615–72) és Rigdzin Longszal Nyingpo (1625-1682/92 vagy 1685–1752) tertönök segítségével.

A Katok kolostor iskolája jó hírnévnek örvendett. Tibet 1951-es megszállása előtt a Katok kolostorban mintegy 800 szerzetes tanult. Az iskola a tanítások szájhagyomány útján történő átadásra specializálódott (szemben a terma tanításokkal) és egyházi központtá vált, jóllehet ezek Longszel Nyingpo (1625–1692) idején félbeszakadtak.[3]

A Tibeti buddhista forrásközpont szerint 1999-ben Kenpo Munszel [4] és Kenpo Dzsamjang tanítványai összeállították a szóbeli tanítások 120 kötetes Katok kiadását (wylie: bka' ma sin tu rgyasz pa (kaH thog)): "a Dudzsom-féle kiadás méretének kétszerese, sok, ritka nyingma tanítást tartalmaz a mahajógáról, az anujógáról és az atijógáról, amelyek Tibeten kívül sehol sem voltak találhatók.[5]

Alexander Berzin tudós szerint a Katok kolostornak 112 alkolostora van, nem csupán Tibetben, hanem Mongóliában, Kína belső részén, Jünnan tartományban és Szikkimben. A Katog Rigdzin-cevang-norbu (1698-1755) is alapított egy iskolát Szikkimben, és amikor a 8. tai szitu rinpocse (1700-1744) ellátogatott Kínába, szintén katok alkolostorban szállt meg Manydzsusrí ötcsúcsú hegyénél (Ri-bo rce-lnga, kínai: Vutaj-hegy), Pekingtől délnyugatra.[6]

Anujóga

A Katok kolostor az anujóga hagyomány bástyájává vált, amikor a többi nyingma intézmény elhanyagolta azt.[7] A katok oktatási rendszerben az anujóga alaptanításokat tartalmazó szöveget, A szándékok szútráinak összefoglalója (wylie: dgongsz pa ’dusz pa’i mdo) című művet használták.[7] Nubcsen Szangye Jese hosszú szövegmagyarázatot készített ehhez, amelynek címe magyarul hozzávetőleg A sötétség elleni páncél (wylie: mun pa’i go csa).[7]

Híres emberek a Katok kolostorból

  • Az első Csönyi Gyaco, Csopa Lugu (17-18. század), aki a kolostorban megszálló utazók bosszúsága mellett, rendszeresen megfújta a csontból készült trombitát éjszakánként. Csopa Lugu úgy vált ismertté, mint aki kettévágott egy sziklát Kínában (rgya nag brag bcsad gcsod pa)."[8]
  • Dzongszar Khjence Csökji Lodrö (kb. 1893 – 1959) a Katok diákja volt.[9]
  • The Fifth Nyingon Choktrul, Gyurme Kelzang Tobgyel Dorje (1937-1979) was a noted teacher in the Katok tradition.[10]
  • Dzsamjang Gyelcen (1929-1999) apát, aki részt vett a kolostor 1980-as évekbeli újjáépítésében, és összeállította a kolostor történelmét is.[11]

Neves tudósok a Katok kolostorból

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. Chhosphel, Samten. Katokpa Dampa Deshek, The Treasury of Lives: Biographies of Himalayan Religious Masters (2011. március 1.). Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 19. 
  2. Chhosphel, Samten. Jampa Bum, The Treasury of Lives: Biographies of Himalayan Religious Masters (2011. március 1.). Hozzáférés ideje: 2013. október 8. 
  3. "Celibacy, Revelations, and Reincarnated Lamas: Contestation and Synthesis in the Growth of Monasticism at Katok Monastery from the 11th through 19th Centuries" - Jann Michael Ronis. Ph D. disszertáció, University of Virginia, 2009. május, 2. o.
  4. Chhosphel, Samten. Khenpo Munsel, The Treasury of Lives: Biographies of Himalayan Religious Masters (2013. március 1.). Hozzáférés ideje: 2013. október 8. 
  5. bka' ma shin tu rgyas pa (kaH thog). Tibetan Buddhist Resource Centre, 2006. (Hozzáférés: 2015. szeptember 5.)
  6. A Brief History of Katog Monastery. The Berzin Archives. Original version published in "Nyingma Monasteries." Chö-Yang, Year of Tibet Edition (Dharamsala, India), (1991), 2003. (Hozzáférés: 2013. október 8.)
  7. a b c Anuyoga Literature. Dalton, Jake (2003). (Hozzáférés: 2015. szeptember 5.)
  8. Chhosphel, Samten. The First Chonyi Gyatso, Chopa Lugu, The Treasury of Lives: Biographies of Himalayan Religious Masters (2011. december 1.). Hozzáférés ideje: 2013. október 8. 
  9. Gardner, Alexander: Jamyang Khyentse Chokyi Lodro. The Treasury of Lives: Biographies of Himalayan Religious Masters, 2009. december 1. (Hozzáférés: 2013. október 8.)
  10. Chhosphel, Samten. The Fifth Nyingon Choktrul, Gyurme Kelzang Tobgyel Dorje, The Treasury of Lives: Biographies of Himalayan Religious Masters (2011. december 1.). Hozzáférés ideje: 2013. október 8. 
  11. Chhosphel, Samten: Jamyang Gyeltsen. The Treasury of Lives: Biographies of Himalayan Religious Masters, 2012. július 1. (Hozzáférés: 2013. október 8.)
  12. The Voice That Remembers: A Tibetan Woman's Inspiring Story of Survival Ama Adhe, the voice that remembers : the heroic story of a women's fight to free Tibet [archivált változat]. Boston: Wisdom Publications, 133. o. (1999. május 21.). ISBN 9780861711499. Hozzáférés ideje: 2017. október 22. [archiválás ideje: 2016. március 7.]  Archiválva 2016. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
  13. Katok Situ Incarnation Line

Források

További információk