Kardszárnyú-fátyolkák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kardszárnyú-fátyolkák
Nemoptera bipennis
Nemoptera bipennis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Csoport: Fátyolkák (Neuropterida)
Rend: Recésszárnyú fátyolkák (Neuroptera)
Linnaeus, 1758
Alrend: Planipennia
Öregcsalád: Myrmeleontoidea
Család: Nemopteridae
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kardszárnyú-fátyolkák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kardszárnyú-fátyolkák témájú kategóriát.

Rajz a Lertha extensa jobbfelöli elülső és hátulsó szárnyairól

A kardszárnyú-fátyolkák (Nemopteridae) a rovarok (Insecta) osztályába és a recésszárnyú fátyolkák (Neuroptera) rendjébe tartozó család.

Rendszertani besorolásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kardszárnyú-fátyolkák messziről leginkább a lepkékre (Lepidoptera) emlékeztetnek, azonban nem rokonaik azoknak. Szárnyaikon nincsen úgynevezett „hímpor”, szájszervük sem a lepkékre jellemző pödörnyelv. A kardszárnyú-fátyolkák ragadozó életmódot folytatnak és legközelebbi rokonaik a hangyalesők (Myrmeleontidae).

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család tagjai megtalálhatóak Afrikában, Eurázsiában, Ausztráliában, Pápua Új-Guineában, valamint Dél-Amerikában is. Észak-Amerikában hiányzanak, bár Colorado államban kardszárnyú-fátyolka kövületre bukkantak.[1]

Európában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek a rovarok Dél-Európa meleg, száraz vidékein találhatók meg. Ezen a kontinensen, eddig csupán öt kardszárnyú-fátyolka-fajt fedeztek fel. Ezek a fajok az Ibériai-félsziget, Délkelet-Európában és az Égei-tenger vidékén lelhetők fel. Magyarországhoz legközelebb előforduló faj, Bulgária és a volt Jugoszlávia területein él. Bulgáriában a görög határ közelében levő állomány élőhelye nagyon szűk körzetre terjed ki, ezért fokozott védelemben részesül.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kifejlett kardszárnyú-fátyolkáknak két pár nagyméretű szárnyuk van. Testük eltörpül a nagy szárnyak mellett. Az elülső szárnypár, a tulajdonképpeni repülő szárny, a hátulsó pár keskeny, kard alakú; ezzel inkább, csak kormányoznak a rovarok. A vékony kormányfelületek segítségével, mindig a széllel szembe fordulnak. Nagy szárnyfelületük miatt könnyen a szél játékszerévé válhatnak, ezért a talajtól 1-1,5 méternél magasabbra nemigen szállnak fel. Pihenés, táplálkozás közben többnyire kiterjesztett szárnyakkal ülnek a virágokon, de ha fúj aszél, szárnyukat felül összecsukják. Szárnyaik fesztávolsága 5 centiméter, a hátsó szárnyak hossza 5-6 centiméter. Repülésük könnyed, libegő, s kisebb siklórepülésre is képesek.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E család fajainak a lárvái ragadozók, erőteljes szívó szájszervükkel fogják meg zsákmányukat, főképp az apróbb testű ízeltlábúakat. Nappal és éjszaka egyaránt mozognak. A legmelegebb nyári napokban repülnek.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba az alábbi nemek tartoznak:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Grzimek's Animal Life Encyclopedia, 2nd edition. Volume 3, Insects, edited by Michael Hutchins, Arthur V. Evans, Rosser W. Garrison, and Neil Schlager. Farmington Hills, MI: Gale Group, 2003.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Élet és Tudomány (A kardosfátyolka)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nemopteridae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]