Kálium-klorát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálium-klorát
Potassium-chlorate-composition.png
A kálium-klorátban található ionok szerkezete
Potassium-chlorate-crystal-3D-vdW.png
A kálium-klorát kristályszerkezete
Potassium chlorate-substance.jpg
Kálium-klorát minta
Más nevek Kálium-klorát(V)
Kémiai azonosítók
CAS-szám 3811-04-9
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet KClO3
Moláris tömeg 122,55 g/mol
Megjelenés Fehér kristályok vagy por
Sűrűség 2,32 g/cm³, szilárd[1]
Olvadáspont 368 °C[1]
Forráspont 400 °C-on bomlik[1]
Oldhatóság (vízben) 20 °C-on: 73 g/l[1]
100 °C-on: 555 g/l[1]
Veszélyek
EU osztályozás Oxidáló (O)
Ártalmas (Xn)
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R9, R20/22, R51/53[1]
S mondatok (S2), S13, S16, S27, S61[1]
Lobbanáspont nincs
LD50 1870 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Kálium-bromát
Kálium-jodát
Azonos anion Ammónium-klorát
Nátrium-klorát
Rokon vegyületek Kálium-klorid
Kálium-hipoklorit
Kálium-klorit
Kálium-perklorát
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A kálium-klorát a kálium klórsavval alkotott sója. Képlete KClO3. Színtelen, monoklin szerkezetű kristályokból áll vagy fehér színű port alkot. Az oldhatósága hideg vízben kicsi, de forró vízben sokkal jobban oldódik. Nem higroszkópos. Vizes oldata semleges kémhatású. Az oldat íze sós, fanyar. Jól kristályosítható só.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha hevítik, megolvad és oxigénfejlődés közben kálium-perklorátra illetve kálium-kloridra bomlik.

\mathrm{2 \ KClO_3 \rightarrow KClO_4 + KCl + O_2}

A bomlás mangán-dioxid jelenlétében már 140 °C-on végbemegy, oxigén fejlesztésére használják. Igen reakcióképes vegyület. Hevesen oxidál bizonyos éghető anyagokat, például szenet, ként vagy cukrot, ha ezekkel összekeverik. A folyamat már ütés vagy dörzsölés hatására is beindul és akár robbanáshoz is vezethet. Sósav jelenlétében klór fejlődik belőle. Ha kénsavval reagál, klór-dioxid (ClO2) képződik belőle, ami egy robbanékony vegyület.

\mathrm{KClO_3 + H_2SO_4 \rightarrow KHSO_4 + HClO_3}
\mathrm{3 \ HClO_3 \rightarrow HClO_4 + 2 \ ClO_2 + H_2O}

Élettani hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérgező hatású, 10 grammja halálos lehet. A kálium-klorát gyomor- és bélbántalmakat, bőrkiütéseket, lázat és sárgaságot okozhat. Idült mérgezést okozhat a porának belégzése, ennek a tünetei táplálkozási zavar és légúti megbetegedések.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kálium-klorát keletkezik, ha forró kálium-hidroxid oldatba klórgázt vezetnek.

\mathrm{2 \ KOH + Cl_2 \rightarrow KOCl + KCl + H_2O}
\mathrm{3 \ KOCl \rightarrow KClO_3 + 2 \ KCl}

Képződik kálium-hipoklorit oldat hevítésekor is, ekkor autooxidációs folyamat játszódik le. Leggyakrabban úgy állítják elő, hogy forró kálium-klorid-oldatot elektrolizálnak és a a katódon kiváló kálium-hidroxidhoz vezetik az anódon fejlődő klórt.

\mathrm{6 \ KOH + 3 Cl_2 \rightarrow KClO_3 + 5 \ KCl + 3 \ H_2O}

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnagyobb mennyiségben gyufa, tűzijátékok és robbanószerek gyártására használják. Az úgynevezett biztonsági gyújtó fejének elkészítéséhez antimon(III)-szulfiddal (Sb2S3) és kénnel keverik. A dörzsöléskor hő fejlődik, ennek hatására oxigén fejlődik a kálium-klorátból. Az oxigén begyújtja a ként és az antimon-szulfidot.

Felhasználják a textilfestésben oxidálószernek. Laboratóriumban oxigén fejlesztésére használják, katalizátorként általában mangán-dioxidot adnak hozzá. Régen a híg oldatát (1-3%) toroköblítőként alkalmazták, de már nem használják mérgező hatása miatt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i A kálium-klorát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 28. (JavaScript szükséges) (németül)