Jecenye
| Jecenye (Jasenie) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Breznóbányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1424 |
| Polgármester | Miroslava Pravotiaková |
| Irányítószám | 976 75 |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1138 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 14 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 504 m |
| Terület | 86,29 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 50′ 11″, k. h. 19° 27′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 11″, k. h. 19° 27′ 36″ | |
| Jecenye weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jecenye témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Jecenye (1886-ig Jaszena, szlovákul: Jasenie) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban. 2011-ben 1171 lakosából 1123 szlovák volt.
Fekvése
Breznóbányától 20 km-re északnyugatra fekszik.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a római korban is lakott volt. Első írásos említése 1250-ben Jechene alakban történik, az első kétségtelen adat a falu létezéséről azonban csak Zsigmond király 1424-ben kibocsátott oklevelében található "Jechene" alakban. 1455-ben "Jezen", 1465-ben "Jassena", 1512-ben "Jesene" alakban szerepel oklevélben. Kezdetben a zólyomlipcsei váruradalom része volt, később a besztercebányai bányakamarához tartozott határában ugyanis drágakövet bányásztak. A 17. - 19. században vashámor működött a területén, mely Garami kohászati komplexum része volt. Lakói elsősorban a helyi üzemekben dolgoztak, ezen kívül fuvarozással és állattartással is foglalkoztak. 1828-ban 102 házában 785 lakosa élt. A 19. - 20. században nagyon elterjedt volt a csipkeverés is.
Fényes Elek geográfiai szótárában "Jeszena, tót falu, Zólyom vmegyében, a Garan fő völgyétől éjszakra huzódó keskeny völgyben, ut. p. Beszterczbánya. Van itt 22 1/2 urb. telek. Allodiuma az erdőnél egyéb nincs, melly 5032 hold. Sovány földje zabot, burgonyát, kis részben rozsot terem. Lakja 989 r. kath. helybeli templommal és iskolával. Van egy Jeszena nevü patakja, savanyuviz-forrása, s több vasbányája és gyára. Végre szándékban van Liptó vmegyébe át egy földalatti utat (tunnelt) áttörni, mellyen keresztül a bányákhoz megkivántató fát fuvarozandják. Birja a k. kamara." [1]
1910-ben 1135, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott. A szlovák nemzeti felkelés idején határában volt a partizánok egyik legfontosabb tábora.
2001-ben 1116 lakosából 1112 szlovák volt.
Nevezetességei
- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1765-ben épült barokk stílusban. Késő reneszánsz oltára 1661-ben készült. 1897-ben megújították.
- Barokk harangláb a 18. századból.
- A Szent Kereszt kápolna 1835-ben épült.
- Bunkerek a Lomniszt-völgyben.
- Szlovák nemzeti felkelés emléktáblája.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
Külső hivatkozások
A Breznóbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Breznóbánya (Brezno) | ||
Ágostonlak (Závadka nad Hronom) · Alsószabadi (Dolná Lehota) · Baracka (Braväcovo) · Benesháza (Beňuš) · Cserpatak (Osrblie) · Darabos (Drábsko) · Erdőköz (Pohronská Polhora) · Feketebalog (Čierny Balog) · Felsőszabadi (Horná Lehota) · Forgácsfalva (Lom nad Rimavicou) · Garamfő (Telgárt) · Garamnémetfalva (Nemecká) · Garamolaszka (Valaská) · Garampéteri (Predajná) · Garamszécs (Polomka) · Helpa (Heľpa) · Jarabó (Jarabá) · Jecenye (Jasenie) · Királyhegyalja (Šumiac) · Kisgaram (Hronec) · Koháryháza (Pohorelá) · Mihálytelek (Michalová) · Nándorvölgy (Vaľkovňa) · Rásztó (Ráztoka) · Sebesér (Bystrá) · Szikla (Sihla) · Vacok (Bacúch) · Vámos (Mýto pod Ďumbierom) · Zólyombrézó (Podbrezová) |  | |
