I. Mexikói Császárság
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Império Mexicano | |||
| 1821 – 1823 | |||
|
|||
.svg) |
|||
| Mottó: "Religión, Indapendencia, Unión" "Vallás, függetlenség, egység" |
|||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Mexikóváros | ||
| Terület | 4.925.283 négyzetkilométer km² | ||
| Népesség | 117.620.000 (becsült) | ||
| Vallás | római katolikus | ||
| Pénznem | mexikói peso | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | Alkotmányos monarchia | ||
| Államfő | Mexikó Császára I. Augustin |
||
| Kormányfő | miniszterelnök José Manuel de Herrera |
||
.svg)
.svg)
Az I. Mexikói Császárság egy rövid életű államalakulat volt Közép-Amerikában, a 19. században. Magába foglalta a mai Mexikót, Belizét, Costa Ricát, Salvadort, Guatemalát, Hondurast és Nicaraguát. 1823. március 19-én I. Augustin császár lemondott, kikiáltották az I. Mexikói Köztársaságot, és ezzel az államalakulat megszűnt létezni.
Történelem [szerkesztés]
Miután 1807-ben és 1808-ban I. Napóleon francia császár lerohanta az Ibériai-félszigetet, öccse, Joseph Bonaparte lett Spanyolország királya. A dél-amerikai gyarmatok függetlenségi mozgalmai feléledtek. Az ország két nagy politikai pártja a konzervatívok és a liberálisok voltak. A konzervatívok fenn akarták tartani Mexikó státuszát, a liberálisok pedig az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonló demokratikus köztársaságot akartak alapítani.
A mexikói liberálisok kihasználták Spanyolország gyengeségét, és Miguel Higaldo 1810. szeptember 16-án kiadta a Mexikói Függetlenségi Nyilatkozatot. Az országban anarchia volt, egészen 1820-ig, amikor Augustin de Iturbide átvette a függetlenségpárti félkatonai csoportok többsége felett az ellenőrzést.
1821-ben Juan O’Donojú alkirály Cordoba városában Spanyolország nevében elismerte Mexikó függetlenségét. Az ország azonban gazdaságilag teljesen tönkrement. Augustint 1822-ben a Szenátus császárrá választotta, de ezt ideiglenes állapotnak tekintették, addig, ameddig nem találnak egy európai királyi családból császárt. Ez azonban nem következett be, és 1822 július 21-én Augustint császárrá koronázták I. Napóleon mintájára. Augustin abszolút kormányzását a kongresszus bírálta, ezért októberben a császár feloszlatta azt. Az elégedetlenség a császár kormányzatával szemben egyre nőtt, és Antonio Lopez de Santa Ana tábornok, és Guadalupe Victoria 1822. december 1-jén kikiáltották a köztársaságot. A császár 1823 márciusában önként lemondott, és száműzetésbe vonult. 1823. október 4-én kikiáltották az I. Mexikói Köztársaságot. Augustin 1824-ben megpróbált visszatérni, de Tampicóban letartóztatták és kivégezték.
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Kaiserreich Mexiko (1821-1823) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
