Horváth Cirill József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horváth Cirill József
Horváth Cyrill József Pollák.jpg
Horváth Cirill József (Pollák Zsigmond metszete)
Született 1804. október 17.
Kecskemét
Elhunyt 1884. november 5. (80 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása filozófus, író, egyetemi tanár

Horváth Cirill József[1] (Kecskemét, 1804. október 17.Budapest, 1884. november 5.) magyaríró, filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Családja, tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja Horváth József, anyja Végh Erzsébet volt. Öccse a később neves jogtudóssá vált Horváth Döme volt.

A kecskeméti kegyesrendi piarista gimnázium első osztályát 1815-ben végezte, majd 1816-ban szülei Budára küldték a német nyelv elsajátítására. 1818-ban a IV. osztályt Kecskeméten járta ki, majd 1819-től 1820-ig Privigyén íratkozott be a gimnáziumba, hogy szlovákul is megtanuljon.

1820. október 10-én lépett a piarista tanítórendbe, és keresztneve mellé szerzetesi melléknévként a Cirill nevet nyerte. 1820-1821-ben a trencséni társházban lakott mint újoncnövendék. 1822-ben Podolinban és 1823-ban Vácott tanárkodott. Itt 1824-1825 folyamán bölcseleti tudományokkal is foglalkozott és az utolsó tanév végén bölcsészdoktori oklevelet nyert. 1826-ban Nyitrán teológiát hallgatott, majd 1827-ben Szentgyörgyön tanári állást vállalt.

1828. augusztus 6-án áldozópappá szentelték. 1828–1829-ben gimnáziumi tanár volt Vácott, 1830-ban Szegedre tették át, ahol 1844-ig a filozófia rendes tanára volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1834-ben levelező, 1836-ban rendes, 1868-ban tiszteleti tagjává avatta. 1844-ben a szegedi gimnázium és líceum igazgatója lett. Már mint bölcselettanár alapított egy önképzőkört és azt saját könyvtárából 300 könyvvel látta el. 1848-ban Pestre költözött, hogy ott, piarista rendi kormánytag lévén, a rend közügyeinek igazgatásában részt vegyen. 1849-ben a pesti főgimnázium igazgatója lett. 1851-ben Toldy Ferenc, Horváth Cirill rábeszélésére írta a Magyar nemzeti irodalom történetét. 1859-ben visszament Szegedre, ahol mint főgimnáziumi igazgató és tanár működött. 1860-ban Pestre helyezték, mint piarista rendi kormánytagot és levéltárnokot. 1861-1862-ben a pesti egyetemen a bölcsészettan helyettes, 1863-tól haláláig rendes tanára volt. 1869-ben a pedagógia tanárát is helyettesítette az egyetemen.

1863-ban a gimnáziumi tanárvizsgáló bizottság tagjául nevezték ki.

1875-ben 50 éves filozófia doktori működéséért új díszoklevéllel tüntették ki. A Magyar Tudományos Akadémián 1885. november 23-án Pauer Imre Rudolf tartott fölötte emlékbeszédet.

Műveiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pályája első felében verseket és történeti drámákat írt. „Konkretizmus” néven eredeti filozófiai rendszert készült alkotni, de kidolgozásáig nem jutott el.

  • A filozófiai rendszerek méltatása (akadémiai székfoglaló, 1837)
  • Óda főtiszt. és tudós Grosser K. Jánosnak... a kegyes szerzet főigazgatójának, midőn szab. kir. Szeged városa lyceumát meglátogatná. Szeged. 1834.
  • Óda, mellyel mélt. és főt. Lonovics József úrnak csanádi püspöki székébe iktatásakor hódol a kegyes szerzet szegedi háza 1834. Szeged.
  • Tyrus, szomorújáték 5 felv. Buda. 1834. (Eredeti Játékszín, kiadja a Magyar Tudós Társaság 2. köt. Az akadémiai pályázaton Vörösmarty Vérnásza mellett dicséretben és ívenként öt aranyban részesült.)
  • Gyoroki Edelspacher Pál emléke. Szeged, 1834.
  • Óda főtiszt. t. Grosser János úrnak... midőn főigazgatói hivatalára közakarattal újólag megválasztatott aug. 5. 1835. Buda.
  • Óda mélt. és főt. Lonovics József csanádi püspök úrnak, midőn Szeged törvényes meglátogatásakor híveinek a bérmálás szentségét feladná, a kegyes szerzet háza 1835. Buda.
  • Kuthen kun király, szomorújáték öt felv. Buda, 1838. (Horváth Cirill színművei I.)
  • Óda főtiszt. Grosser János úrnak... midőn főigazgatói hivatalára közakarattal újólag megválasztatott Vácon 1839. a szegedi ház. Vác.
  • Óda mélt. és főtiszt Lonovics József csanádi püspök úrnak; midőn az iskolák nagyváradi kerületének főigazgatójává kineveztetett, a szegedi líceum 1838. Szeged.
  • Jolánta, szinjáték öt felvonásban (Buda 1839)
  • Óda mélt. nagy-károlyi gróf Károlyi György úr ő nagyságának, midőn t. n. Csongrád vármegyében mint főispáni helytartó máj. 2. 1839, beitattatnék, a kegyes szerzet szegedi háza. Szeged.
  • Óda főtiszt. Grosser Ker. Jánosnak... midőn 1841-ben a szegedi házat törvényesen meglátogatta. Szeged.
  • Vetélytársak, szomorújáték öt felv. Kecskemét, 1850. (Alföldi Színműtár, kiadja Horváth Döme I. Ism. Pesti Röpívek 6. sz.)
  • Kupa, ötfelvonásos töredék (a Szikszói Lapokban, 1853)
  • Örömszózat dicsőségesen uralkodó I. Ferenc József apost. cs. k. felségének menyegzői ünnepélyére. Pest, 1854. (Költemény.)
  • A filozófiai módszerek jelen állapotjáról. Pest, 1867. (Értekezések a bölcsészeti tudományok köréből. I. 1.)
  • A filozófiai módszerek akadályairól. Pest, 1868-69. (Értekezések a bölcsészeti tudományok köréből. I. 8. 9.)
  • Apáczai Csere János bölcsészeti dolgozatai. Szerk. Pest, 1869.
  • Horváth Cirill összegyűjtött szépirodalmi munkái. Kiadja Horváth Döme. Kecskemét. 1896. I-VI. kötet
Kéziratai

A Magyar Tudományos Akadémia, a budapesti egyetem és a tanárvizsgáló bizottság levéltáraiban maradtak fenn kéziratban értekezései, színművei és bírálatai. Levele Mátray Gáborhoz, Szeged, 1859. ápr. 8. (a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában). Naplót is hagyott az utókorra, mely a budapesti piarista rendház könyvtárában van.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rendi nevének írásmódjaként a Cyrill változat is elterjedt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth Cirill József témájú médiaállományokat.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  Online hozzáférés
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 744. o.  
  • Pauer Imre: Emlékbeszéd Horváth Cirill felett (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1885)
  • Horváth Cirill. In: Magyar Századok, Budapest, 1948