Ugrás a tartalomhoz

Havasi sarlósfecske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. június 15., 07:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
Havasi sarlósfecske
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Cypselomorphae
Rend: Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes)
Család: Sarlósfecskefélék (Apodidae)
Nem: Tachymarptis
Faj: T. melba
Tudományos név
Tachymarptis melba
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A havasi sarlósfecske elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely   szórványos   valószínű költözési útvonal
A havasi sarlósfecske elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
  szórványos
  valószínű költözési útvonal
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Havasi sarlósfecske témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi sarlósfecske témájú médiaállományokat és Havasi sarlósfecske témájú kategóriát.

A havasi sarlósfecske (Tachymarptis melba vagy Apus melba) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjába tartozó faj.

A sarlósfecskék a nevüket szárnyaik alakjáról kapták, de valójában nem a fecskékkel, hanem sokkal inkább a kolibrikkel állnak rokonságban. Családjuk tudományos neve – Apodidae – lábatlant jelent, utalva kicsi, fejletlen lábaikra, amivel járni szinte képtelenek, legfeljebb kapaszkodásra alkalmas.

Rendszerezés

Egyes szerzők az Apus nemhez sorolják Apus melba néven.

Előfordulása

Európa déli, Ázsia délnyugati részén és Indiában honos, telelni Afrika keleti és déli részére vonul. Mivel élete nagy részét a levegőben tölti, nincs kedvelt területe, elterjedését a hidegebb éghajlat határolja. Sziklafalak, meredek tengerparti sziklák és magas épületek közelében él.

Alfajai

  • Tachymarptis melba africanus
  • Tachymarptis melba archeri
  • Tachymarptis melba bakeri
  • Tachymarptis melba dorabtatai
  • Tachymarptis melba dorobtatai
  • Tachymarptis melba marjoriae
  • Tachymarptis melba maximus
  • Tachymarptis melba melba
  • Tachymarptis melba nubifuga
  • Tachymarptis melba obscurus
  • Tachymarptis melba tuneti
  • Tachymarptis melba willisi

Megjelenése

Testhossza 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 60 centiméter, testtömege 75-125 gramm. Tollazata barna, torka és hasa fehéres. Hegyes, hosszú sarló alakú szárnyai vannak.

Röpképe

Életmódja

Élete nagy részét a levegőben tölti, táplálékát is repülő rovarok, általában szúnyogok teszik ki. A leggyorsabban repülő madarak közé tartozik, nem a széllel repülnek, hanem saját erőből. Élete nagyban függ az időjárástól. A melegebb légáramlatok bőséget, a hideg nedves idő szükséget hoznak. Bizonyos mértékig képes a hibernációra, ilyenkor lecsökkenti életfunkcióit és tovább bírja élelem nélkül.

Szaporodása

Tachymarptis melba tojások

Sziklarepedésekben, általában telepesen, de magányosan is költ. Fészkét a levegőben repülő növényi anyagokból, tollakból, a nyála felhasználásával készíti. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 18-21 napig kotlik. A fiókák júliusban repülnek ki és szeptemberben már délre vonulnak.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendkívül ritka kóborló. Jóval nagyobb, mint az itt fészkelő sarlósfecske.

Források