Havasi sarlósfecske
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 25 000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Tachymarptis melba Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Havasi sarlósfecske témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi sarlósfecske témájú médiaállományokat. |
A havasi sarlósfecske (Tachymarptis melba vagy Apus melba) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjába tartozó faj.
Nevét szárnyai alakjáról kapta, de nem a fecskéknek, hanem a kolibriknek rokona. Tudományos neve – Apus – lábatlant jelent, ami utal kicsi, fejletlen lábaira, amivel járni szinte képtelen, legfeljebb kapaszkodásra alkalmas.
Tartalomjegyzék |
Rendszerezés [szerkesztés]
Egyes szerzők az Apus nemhez sorolják Apus melba néven.
Előfordulása [szerkesztés]
Európa déli, Ázsia délnyugati részén és Indiában honos, telelni Afrika keleti és déli részére vonul. Mivel élete nagy részét a levegőben tölti, nincs kedvelt területe, elterjedését a hidegebb éghajlat határolja. Sziklafalak, meredek tengerparti sziklák és magas épületek közelében él.
Alfajai [szerkesztés]
- Tachymarptis melba africanus
- Tachymarptis melba archeri
- Tachymarptis melba bakeri
- Tachymarptis melba dorabtatai
- Tachymarptis melba dorobtatai
- Tachymarptis melba marjoriae
- Tachymarptis melba maximus
- Tachymarptis melba melba
- Tachymarptis melba nubifuga
- Tachymarptis melba obscurus
- Tachymarptis melba tuneti
- Tachymarptis melba willisi
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 60 centiméter, testtömege 75-125 gramm. Tollazata barna, torka és hasa fehéres. Hegyes, hosszú sarló alakú szárnyai vannak.
|
Életmódja [szerkesztés]
Élete nagy részét a levegőben tölti, táplálékát is repülő rovarok, általában szúnyogok teszik ki. A leggyorsabban repülő madarak közé tartozik, nem a széllel repülnek, hanem saját erőből. Élete nagyban függ az időjárástól. A melegebb légáramlatok bőséget, a hideg nedves idő szükséget hoznak. Bizonyos mértékig képes a hibernációra, ilyenkor lecsökkenti életfunkcióit és tovább bírja élelem nélkül.
Szaporodása [szerkesztés]
Sziklarepedésekben, általában telepesen, de magányosan is költ. Fészkét a levegőben repülő növényi anyagokból, tollakból, a nyála felhasználásával készíti. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 18-21 napig kotlik. A fiókák júliusban repülnek ki és szeptemberben már délre vonulnak.
Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]
Magyarországon rendkívül ritka kóborló. Jóval nagyobb, mint az itt fészkelő sarlósfecske.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 27.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
