Havasi sarlósfecske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Havasi sarlósfecske
Avo apumel10.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes)
Család: Sarlósfecskefélék (Apodidae)
Nem: Tachymarptis
Faj: T. melba
Tudományos név
Tachymarptis melba
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Alpensegler world.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Havasi sarlósfecske témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi sarlósfecske témájú kategóriát.

A havasi sarlósfecske (Tachymarptis melba vagy Apus melba) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjába tartozó faj.

Nevét szárnyai alakjáról kapta, de nem a fecskéknek, hanem a kolibriknek rokona. Tudományos neve – Apus – lábatlant jelent, ami utal kicsi, fejletlen lábaira, amivel járni szinte képtelen, legfeljebb kapaszkodásra alkalmas.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes szerzők az Apus nemhez sorolják Apus melba néven.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa déli, Ázsia délnyugati részén és Indiában honos, telelni Afrika keleti és déli részére vonul. Mivel élete nagy részét a levegőben tölti, nincs kedvelt területe, elterjedését a hidegebb éghajlat határolja. Sziklafalak, meredek tengerparti sziklák és magas épületek közelében él.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tachymarptis melba africanus
  • Tachymarptis melba archeri
  • Tachymarptis melba bakeri
  • Tachymarptis melba dorabtatai
  • Tachymarptis melba dorobtatai
  • Tachymarptis melba marjoriae
  • Tachymarptis melba maximus
  • Tachymarptis melba melba
  • Tachymarptis melba nubifuga
  • Tachymarptis melba obscurus
  • Tachymarptis melba tuneti
  • Tachymarptis melba willisi

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 60 centiméter, testtömege 75-125 gramm. Tollazata barna, torka és hasa fehéres. Hegyes, hosszú sarló alakú szárnyai vannak.

Röpképe

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élete nagy részét a levegőben tölti, táplálékát is repülő rovarok, általában szúnyogok teszik ki. A leggyorsabban repülő madarak közé tartozik, nem a széllel repülnek, hanem saját erőből. Élete nagyban függ az időjárástól. A melegebb légáramlatok bőséget, a hideg nedves idő szükséget hoznak. Bizonyos mértékig képes a hibernációra, ilyenkor lecsökkenti életfunkcióit és tovább bírja élelem nélkül.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tachymarptis melba tojások

Sziklarepedésekben, általában telepesen, de magányosan is költ. Fészkét a levegőben repülő növényi anyagokból, tollakból, a nyála felhasználásával készíti. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 18-21 napig kotlik. A fiókák júliusban repülnek ki és szeptemberben már délre vonulnak.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon rendkívül ritka kóborló. Jóval nagyobb, mint az itt fészkelő sarlósfecske.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]