Havasi sarlósfecske
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Tachymarptis melba Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 A havasi sarlósfecske elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
telelőhely
szórványos
valószínű költözési útvonal
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Havasi sarlósfecske témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi sarlósfecske témájú médiaállományokat és Havasi sarlósfecske témájú kategóriát. |
A havasi sarlósfecske (Tachymarptis melba vagy Apus melba) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Hirundo nembe Hirundo melba néven.[3] Egyes szerzők sorolják az Apus nemhez Apus melba néven is.[2][4]
A sarlósfecskék a nevüket szárnyaik alakjáról kapták, de valójában nem a fecskékkel, hanem sokkal inkább a kolibrikkel állnak rokonságban. Családjuk tudományos neve – Apodidae – lábatlant jelent, utalva kicsi, fejletlen lábaikra, amivel járni szinte képtelenek, legfeljebb kapaszkodásra alkalmas.
Alfajai[szerkesztés]
- Tachymarptis melba africanus (Temminck, 1815)
- Tachymarptis melba archeri (Hartert, 1928)
- Tachymarptis melba bakeri (Hartert, 1928)
- Tachymarptis melba dorabtatai (Abdulali, 1965)
- Tachymarptis melba marjoriae (Bradfield, 1935)
- Tachymarptis melba maximus (Ogilvie-Grant, 1907)
- Tachymarptis melba melba (Linnaeus, 1758)
- Tachymarptis melba nubifugus (Koelz, 1954)
- Tachymarptis melba tuneti (Tschudi, 1904)
- Tachymarptis melba willsi (Hartert, 1896)[2]
Előfordulása[szerkesztés]
Európa déli, Ázsia délnyugati részén és Indiában honos, telelni Afrika keleti és déli részére vonul. Mivel élete nagy részét a levegőben tölti, nincs kedvelt területe, elterjedését a hidegebb éghajlat határolja. Sziklafalak, meredek tengerparti sziklák és magas épületek közelében él.[5]
Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]
Magyarországon rendkívül ritka kóborló, ideig négy alkalommal figyelték meg.[4] Jóval nagyobb, mint az itt fészkelő sarlósfecske.
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 54-60 centiméter, testtömege 76-125 gramm.[4] Tollazata barna, torka és hasa fehéres. Hegyes, hosszú sarló alakú szárnyai vannak.
Életmódja[szerkesztés]
Kizárólag a levegőben előforduló ízeltlábúakkal (legyek, szúnyogok, hártyásszárnyúak, méhek, lepkék, bogarak, sáskák, szitakötők, pókok) táplálkozik. A leggyorsabban repülő madarak közé tartozik, nem a széllel repülnek, hanem saját erőből. Élete nagyban függ az időjárástól. A melegebb légáramlatok bőséget, a hideg nedves idő szükséget hoznak. Bizonyos mértékig képes a hibernációra, ilyenkor lecsökkenti életfunkcióit és tovább bírja élelem nélkül.
Szaporodása[szerkesztés]
Sziklarepedésekben, általában telepesen, de magányosan is költ. Fészkét a levegőben repülő növényi anyagokból, tollakból, a nyála felhasználásával készíti. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 18-21 napig kotlik. A fiókák júliusban repülnek ki és szeptemberben már délre vonulnak.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3] Európában nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
- ↑ a b c A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
- ↑ a b Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
- ↑ a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
További információk[szerkesztés]
|
