Hartberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hartberg
Hartberg Rathaus.jpg
Városháza
Hartberg címere
Hartberg címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Steiermark
Kerület Hartberg
Rang község
Alapítás éve 1125
Polgármester Karl Pack (ÖVP)
Irányítószám 8230
Forgalmi rendszám HB
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 306 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 359 m
Terület 21,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hartberg  (Ausztria)
Hartberg
Hartberg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 17′, k. h. 15° 58′Koordináták: é. sz. 47° 17′, k. h. 15° 58′
Hartberg weboldala

Hartberg város Ausztriában, Stájerország tartomány keleti részén. A Hartberg-Fürstenfeld járás központja. A történelmi Ausztria és Magyarország osztrák oldali határán fekvő egykori határvárosa.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe már az újkőkorban is lakott volt. 1125 és 1128 között, I. Leopold gróf uralkodása idején építették ki. 1286-ban említik először városként. 1469-ben Andreas Baumkirchner császári katonai vezető meghódította, majd néhány évvel később Hunyadi Mátyás kezébe került. 1532-ben török csapatok rombolták szét a várost. 1725-ben kisebb tűz pusztított a városban.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1900-ban 3536, 1951-ben 5115, 1981-ben 6046, 1991-ben 6169, 2001-ben 6546 lakosa volt. Vallási megoszlás: Római katolikus 88,2%, Evangélikus 2,9%, Iszlám 2,6%, egyéb 1%, nem vallásos 4,1%.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hartberget 1891. október 19-én érte el a Fehring–Fürstenfeld-Hartberg vasútvonal. Bécs irányába a vasútvonal Hartberg-Friedberg szakasza 1905. október 15-én elérte Friedberget. Friedberg és Aspang közötti utolsó szakasz csak 1910. október 11-én készült el. Hartbergnek vasúton így csak jelentősen megkésve tudott csatlakozni a már 1881. október 28-án átadott Bécs-Aspang vasútvonalhoz. Jelenleg 2 órás Ütemes menetrendi viszonylata van úgy Graz, mint Bécs felé.

Közút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A B50-es főút révén közvetlen főúti, jelentős részben autóúti kiépítettségű kapcsolata van Szombathely-Felsőőr-Hartberg között. A várost érinti a B54-es főút Gleisdorf-Bécsújhely között halad és érinti a várost. Saját kijárata van az A2-es autópályáról.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen lévő vállalkozások 51 %-a a szolgáltatásban tevékenykedik. A termelésben a textilipar, a fémipar, a egyéb gyártás a jellemző. A turizmusa az elmúlt időszakban kezdett fellendülni.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Márton-templom 1157-ben épült, 1745 és 1760 között barokk stílusban kibővítették.
  • Késő román kori Csontház, amely eredetileg Keresztelő Kápolnának épült.
  • 12. században épült a Hartberg-kastély. A 16. században egy 12. századi vár alapfalából épült fel a ma látható épület. A terveket 1571-ben a posta-és szállásmester Johann Babtist von Paar tervezte és a kastélyt reneszánsz stílusban átépítette. A 17. században árkádos résszel kiegészítették. A reneszánsz kastélyt a város az 1980-as években megvásárolta. Ma a történelmi termeket kulturális központként, kiállítások, felolvasások és konceretek megtartására hasznosítják.[1]
  • Kolostor
  • Városi múzeum

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A város labdarúgócsapata a TSV Hartberg, jelenleg az osztrák másodosztályban szerepelnek.
  • A női és a férfi röplabdacsapat a bajnokság első osztályában játszik, utóbbi 2007-ben Osztrák kupát nyert.

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

180°-Panorama kép a Fő térről
180°-Panorama kép a Fő térről
Hartberg látképe észak felé
Hartberg látképe észak felé


Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]