Halács
| Halács (Haláčovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1407 | ||
| Polgármester | Zuzana Mokryšová | ||
| Irányítószám | 956 55 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 369 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 74 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 217 m | ||
| Terület | 4,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 42′ 10″, k. h. 18° 11′ 42″48.702778°N 18.195000°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 10″, k. h. 18° 11′ 42″48.702778°N 18.195000°E | |||
| Halács weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Halács témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Halács (szlovákul Haláčovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
Bántól 5 km-re délnyugatra fekszik.
Élővilága
Története
1407-ben "Halach" néven említik először. 1467-ben "Halacz", 1469-ben "Holach", 1520-ban "Halach" alakban szerepel az írott forrásokban. Helyi nemesek birtoka volt. 1598-ban 7 nemesi udvarház állt a községben. 1783-ben 25 házában 34 családban 120 lakos élt. 1828-ban 11 háza volt 115 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "HALACS. Tót falu Trentsén Várm., földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, határja néhol középszerű, javai selejtesek."[2]
Fényes Elek szerint "Halács, (Halasócz), tót falu, Trencsén vmegyében: 131 kath., 8 evang., 3 zsidó lak. F. u. több nemesek. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét."[3]
Fekete Nagy Antal szerint "Birtokosai a Halácsy-, Kishelvényi- és Kakasfalvy-családok voltak. – 1467-ben István és Szaniszló ottani papokat említik. – Halács, Haláčovce, Bántól ny(d).-ra.".[4]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. 1960-ban Esztercéhez csatolták, de később ismét önálló község lett.
Népessége
1910-ben 178, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 313 lakosából 312 szlovák volt.
2011-ben 345 lakosából 331 szlovák volt.
Neves személyek
- Itt született 1951-ben Milan Hanuliak régész.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Fekete Nagy Antal. Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában IV. Trencsén vármegye. (1941)
Külső hivatkozások
A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |