Hóman Ottó
| Hóman Ottó | |
 | |
| Született | 1843. szeptember 30. Magyaróvár |
| Elhunyt | 1903. április 15. (59 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Borbála[1][2] |
| Gyermekei | Hóman Bálint, Hóman Borbála, Hóman Irén |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hóman Ottó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hóman Ottó (Magyaróvár, 1843. szeptember 30. – Budapest, 1903. április 15.) magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, lapszerkesztő, Hóman Bálint édesapja.
Élete[szerkesztés]
Középiskoláit Magyaróváron és Budán végezte, majd a pesti egyetemen filológiát hallgatott. A középiskolai tanári oklevél elnyerése után 1866-tól három évig működött mint gimnáziumi tanár Szabadkán. 1869-70-ben külföldi egyetemeket látogatott és hosszabb ideig tartózkodott Göttingenben, ahol bölcseleti doktorrá avatták. 1871-72-ben a pesti egyetem magántanáraként működött, 1872-ben évben az akkor megnyílt Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetemre nevezték ki a klasszika-filológia rendes tanárának, 1885-ben a budapestvidéki tankerület főigazgatójává nevezték ki. 1890-től kezdve a tanárvizsgáló bizottság alelnöke és a közoktatási tanács tagja volt. 1897 és 1902 között a Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, középfokú oktatással foglalkozott, 1898-ban a gimnáziumi tantervet is megreformálta.
1877-ben egy ismerősével, Bartal Antallal közösen indította meg az Egyetemes Philologiai Közlöny című lapot, amelyet két éven át szerkesztett is.[3]
1890. szeptember 21-én Ferenc József magyar király adományozott neki királyi tanácsosi címet.[4]
Házassága és gyermekei[szerkesztés]
Hitvese a református nemesi származású pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Borbála (Pest, 1852. május 9.–Budapest, 1908. március 2.),[5] akinek a szülei pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Ignác (1811–1877) magyar ügyvéd és jószágigazgató, a budapesti református egyháztanács és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatósági választmányi tagja, valamint földvári és bernátfalvi Földváry Borbála (1820–1888) voltak. Az apai nagyszülei Darányi György (1777-1830) és balásfalvi Kiss Erzsébet voltak. Az anyai nagyszülei földvári és bernátfalvi Földváry Pál (1790–1849), Pest megyei földbirtokos és bernátfalvi Bernáth Terézia (1796–1836) voltak.[6][7] Hóman Ottóné Darányi Borbálának a fivére Darányi Ignác (1849–1927) magyar jogász, agrárpolitikus, nagybirtokos, miniszter. Hóman Ottó és Darányi Borbála frigyéből született:
- dr. Hóman Ottó (1873. – Valjevo környékén, 1914. december 9.), királyi járásbíró, a budapesti ítélőtábla tanács jegyzője, a magyar királyi 3. népfelkelő gyalogezred népfelkelőfőhadnagya.[8]
- Hóman Irén
- Hóman Biri
- Hóman Bálint (Budapest, 1885. december 29. – Vác, 1951. június 2.) politikus, történész, egyetemi tanár, az MTA levelező majd rendes tagja, 1933 és 1945 között pedig igazgatósági tagja is. 1932 és 1938 illetve 1939 és 1942 között Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere, 1933-tól 1944-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke.
Művei[szerkesztés]
- A saturnusi vers elmélete és története (Pest, 1871);
- Pindar versezetei (Lipcse, 1876);
- A comicumról Plautus Pseudolusában (Kolozsvár, 1879);
- A középiskolai tanárok képzéséről (Bp., 1895).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Darányi Borbála. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 1.)
- ↑ Magyar Polgár, 1872. október 12. Hírharang. Online hozzáférés Archiválva 2021. május 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Egyetemes Philológiai Közlöny 1877-1948
- ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 270. oldal
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Hóman Ottóné Darányi Borbála
- ↑ familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - Földváry Pál - 1849. október 7. 59 esztendős
- ↑ familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - Földváry Pálné Bernáth Terézia - 1836. október 17. - 40 esztendős
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ifjabb Hóman Ottó
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Hóman Ottó. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 1.)
- Ujváry Gábor: Hóman Bálint rehabilitálása. Rubicon, XXVI. évf. 281. sz. (2015. április) 50. o.
- A kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem története , adatbank.transindex.ro
További információk[szerkesztés]
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.