Darányi Ignác (ügyvéd)
| Darányi Ignác | |
 | |
| Született | 1811. március 11.[1] Kecskemét |
| Elhunyt | 1877. június 11. (66 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Darányi Ignác |
| Foglalkozása | jogász |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Darányi Ignác témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Ignác (Kecskemét, 1811. március 11. – Budapest, 1877. június 11.) magyar ügyvéd és jószágigazgató, a budapesti református egyháztanács és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatósági választmányi tagja. Darányi Ignác politikus édesapja.
Élete[szerkesztés]
Darányi György (1777-1830) és a nemesi származású balásfalvai Kiss Erzsébet fia volt. Tanulmányait szülővárosában kezdte és a Debreceni Református Kollégiumban a joggal együtt végezte; ekkor Békés városba rendeltetett rektorságra, itt ismerte őt meg Wenckheim Béla báró, aki akkor Békés megye alispánja volt s neki aztán pártolója lett. Végezte a keszthelyi Georgicont és joggyakorlatra Pestre ment; majd királyi táblai jegyzőnek esküdött fel, egyúttal a gazdasági egyesület titoknoki hivatalában nyert alkalmazást, elkezdett a gazdasági ügyekkel és gazdasági irodalommal is foglalkozni. Ügyvédi oklevet szerzett és Kossuth Lajos felhívására a pozsonyi országgyűlésre tudósítónak ment fel. 1844. január 29-étől özv. gróf Teleki Józsefné gyermekeinek birtokait kezelte. Már ekkor tagja volt a gazdasági egyesületnek, mely 1848-ban igazgatósági választmányába is beválasztotta; ugyanakkor gazdasági hivatala mellett Klauzál Gábor földmívelési minisztertől kormánybiztosi megbízatást fogadott el; 1849-ben pedig nemzetőri kapitány volt.
A szabadságharc után Budán telepedett le s előszeretettel foglalkozott különösen a faültetéssel s az ármentesítési meliorációkkal (talajjavítással); még nevezetesebb kulturális hatást gyakorolt a tiszainokai, csámpai és sápi birtokok ármentesítése körül; a Szolnok-Csongrád jobbparti árment. társulatnak 16 évig helyettes elnöke is volt és e társulat vezetésétől csak 1866-ban betegeskedése miatt lépett vissza. E hivatalát minden tiszteletdíj nélkül vitte, ezért a társulat ezüst billikomot nyújtott át neki emlékül, melyet Darányi a pesti református egyháznak hagyományozott. Buda város polgárságának magyarosodásában nem kis érdeme van. Szerepet vitt Pest megye bizottsági gyűlésein is, hol a Deák-párt legbuzgóbb képviselőinek egyike, azonfelül a pesti református egyháznak évekig tanácsbírája volt. Nyolc nappal halála előtt értesült, hogy a király a magyar nemességgel tüntette ki. A gazdasági egyesületnél 1864-ben 1000 forint alapítványt tett.
I. Ferenc József magyar király 1877. június 2.-án nemességet, nemesi előnevet és családi címert adományozott Ignácnak és gyermekeinek.[3]
Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]
Feleségül vette a református nemesi származású földvári és bernátfalvi Földváry Borbála (1820–Budapest, 1888. május 9.) kisasszonyt, akinek a szülei földvári és bernátfalvi Földváry Pál (1790–1849), Pest megyei földbirtokos és bernátfalvi Bernáth Terézia (1796–1836) voltak.[4][5] Az apai nagyszülei földvári és bernátfalvi Földváry Mihály (1760–1825), táblabíró, földbirtokos és szemerei Szemere Erzsébet voltak.[6] Az anyai nagyszülei bernátfalvi Bernáth György (1763–1839), földbirtokos,[7] valamint nagycsepcsényi és muthnai Vladár Terézia (1770–1848) voltak.[8][9][10][11] Darányi Ignác és Földváry Borbála frigyéből született:
- Darányi Ignác (Pest, 1849. január 15. – Budapest, Terézváros, 1927. április 27.) magyar jogász, agrárpolitikus, nagybirtokos, miniszter.
- Darányi Béla (Pest, 1850. július 10.–Budapest, 1924. október 1.), államtitkár, a Lipót-rend lovagja, Pest vármegye törvényhatósági bizottság tagja, a Pest vármegyei gazdasági egyesület alelnöke.[12] Neje: Nagy Antónia (1866.– Budapest, 1920. október 28.)[13]
- Darányi Borbála (Pest, 1852. május 9.–Budapest, 1908. március 2.).[14] Férje: Hóman Ottó (Magyaróvár, 1843. szeptember 30. – Budapest, 1903. április 15.) magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, lapszerkesztő.
- Darányi Erzsébet (Pest, 1854. április 18.–Budapest, 1927. május 1.).[15] Férje: dunaegyházi Válkay Bertalan (1838–Budapest, 1927. szeptember 18.), királyi kúriai tanácselnök.[16]
- Darányi Kálmán (Pest, 1858. szeptember 5.–Budapest, 1931. november 29.), királyi udvari tanácsos, a Magyar Földhitel intézet igazgatója, Pest vármegye törvényhatósági bizottság tagja.[17] Nőtlen.
- Darányi Gyula (Pest, 1862. március 27.–Budapest, 1931. november 29.), királyi udvari tanácsos, ügyvéd, a Duna-melléki református egyházkerület tanácsbírája, a Baar-Madas református leánynevelő intézet igazgatótanácsának az elnöke, presbiter, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyésze.[18] Felesége: Than Jolán (1871–Budapest, 1955. szeptember).[19]
Munkái[szerkesztés]
Elnöki jelentés a kécske-alpári öblözet keletkezése, viszontagságai és jelenlegi ügyállása tekintetéből. Pest, 1866.
Gazdasági cikkei a Magyar Gazdában jelentek meg (1841. Az erdő és takarmány jövedelem neveléséről, A juh és tehéntartás, vagyis juhászat és csirászat tiszta jövedelem közti külömbségről, 1842. A gyümölcsfa ültetéséről, 1843. A váltógazdasági rendszer alapelvei, Az alföldi pap és jegyző párbeszéde a Magyar Gazda fölött sat.), végre irt még a Gazdasági Lapokban is (1861. Könyvismertetés, 1862. Az élet midőn kineveti a sophismát, igazolja a józan logikát.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03086.htm, Darányi Ignác, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
- ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 68. kötet - 221 - 223. oldal
- ↑ familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - Földváry Pál - 1849. október 7. 59 esztendős
- ↑ familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - Földváry Pálné Bernáth Terézia - 1836. október 17. - 40 esztendős
- ↑ familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - idősebb Földváry Mihály - 1825. július 27. - 65 esztendős
- ↑ familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - Bernáth György - 1839. február 8. - 76 esztendős
- ↑ familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - Bernáth Györgyné Vladár Terézia - 1848. január 13. 78 esztendős
- ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok 3. kötet, Caballini-Ezbar (1912) 2. Dab-Dzián • Darányi (245. oldal)
- ↑ Közgazdasági Szemle – 1940. 3. október–november • IRODALOM • KÖNYVISMERTETÉSEK • Dr. Kendi-Finály István: A magyar földért (Darányi Ignácz élete és munkássága.) (763. oldal)
- ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 3. kötet Darányi (pusztaszentgyörgyi és tetétleni).
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Darányi Béla
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Darányi Béláné Nagy Antónia
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Hóman Ottóné Darányi Borbála
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Válkay Bertalanné Darányi Erzsébet
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Válkay Bertalan
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Darányi Kálmán
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Darányi Gyula
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Darányi Gyuláné Than Jolán
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Bokor József (szerk.). Darányi, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
