Gyergyai Albert

Gyergyai Albert
Az író arcképe 1937-ben.
Születéskori neve	Szegő Albert
Született	Nagybajom, 1893. január 20.
Elhunyt	Budapest, 1981. július 7. (88 évesen)
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár
Díjak	Baumgarten-díj (1933, 1937, 1946) Francia Becsületrend (1937) Állami Díj (1970)
Kitüntetései	Az irodalomtudomány doktora (1957)

Gyergyai Albert (eredeti neve: Szegő Albert) (Nagybajom, 1893. január 20. – Budapest, 1981. július 7.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, író, műfordító.

Élete

Középiskoláit a kaposvári főgimnáziumban végezte, majd innen került Budapestre az Eötvös József Collegiumba. Az első világháború kitörésekor (1914) egy Atlanti-óceáni szigetre internálták, majd betegsége miatt engedélyezték, hogy 1917-ben Svájcba távozzon. 1919-ben hazajött, 1920-ban tanári oklevelet szerzett, s 6 éven át volt nevelő. A budai Kossuth Lajos Kereskedelmi Iskolában közel 20 évig volt tanár, közben az Eötvös József Collegium alkalmazta franciatanárként. 1950-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen modern francia irodalmat adott elő. Az Új Idők közölte első novelláját 1909-ben, melyet gimnazistaként írt, majd a Nyugat 1920-ban közölte első tanulmányát. A Magyar Írás munkatársa volt 1921-1927 között. 13 könyvet írt, 50 műfordításkötete és 36 általa szerkesztett antológia jelent meg. Fordításai közül jelentősebbek: Gustave Flaubert, Marcel Proust, Albert Camus, Jean Cocteau, Voltaire, La Fontaine, Honoré de Balzac, Villon, Montaigne, Émile Verhaeren.

Művei

• A mai francia regény (könyvtanulmány, 1937)
• A falu jegyzőjéről (tanulmány, 1937)
• Mit olvassunk? Ötven francia regényről mesél Gyergyai Albert (1946)
• Francia művészet a Szépművészeti Múzeumban (1948)
• Francia irodalom (jegyzet, 1951)
• A francia felvilágosodás. Válogatás Diderot és az enciklopédisták műveiből (szerkesztette, 1954)
• Klasszikusok (tanulmány, 1962)
• Kortársak (esszék, 1965)
• A Nyugat árnyékában (tanulmány, 1968)
• Anyám meg a falum (visszaemlékezések, 1972)
• Ősz és tél között (összegyűjtött versei, 1974)
• Dorottya Visegrádon (elbeszélő költemény, 1975)
• Késői tallózás (tanulmány, 1975)
• Ima az Akropoliszon. A francia esszé klasszikusai (antológia, 1977)
• A falutól a városig (napló, 1979)
• Védelem az esszé ügyében (tanulmányok, emlékezések, kritikák, 1984)
• A várostól a világig (visszaemlékezések, 1986)

Műfordításai

• A mai francia dekameron (bevezető, életrajzok, 1935)
• Voltaire: Candide vagy az optimizmus (regény, 1955)
• Voltaire: A vadember (regény)
• Flaubert: Bovaryné (regény, 1960)
• Flaubert: Érzelmek iskolája (regény, 1960)
• Proust: Az eltűnt idő nyomában (regényciklus, 1961-1983)
• Camus: Közöny (regény)
• Voltaire: Filozófiai ábécé (Réz Pállal, 1983)

Díjai

• Baumgarten-díj (1933, 1937, 1946)
• Francia Becsületrend (1937)
• Magyar Népköztársaság Állami Díja II. fokozat (1970) – Tudományos életművéért, a világirodalom és a magyar irodalom témakörében írott tanulmányaiért.

Forrás

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6

Külső hivatkozások

• A magyar irodalom története
• Magyar életrajzi lexikon
• Kortárs magyar írók
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.