Émile Verhaeren

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Émile Verhaeren
Theo van Rysselberghe- A Reading by Emile Verhaeren.jpg
Émile Verhaeren előadást tart (Théo van Rysselberghe festménye)
Élete
Született 1855. május 21.
Saint-Amand
Elhunyt 1916. november 27. (61 évesen)
Rouen
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, dráma

Émile Verhaeren (Saint-Amand, 1855. május 21.Rouen, 1916. november 27.) flamand származású francia nyelven író belga költő, és drámaíró.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdag kereskedőcsalád sarja volt. Jogi tanulmányokat folytatott, 1881-ben a La Jeune Belgique folyóirat munkatársa lett.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1883-ban írta meg első verseskötetét Flamand nők címmel, melynek a flamand táj és kultúra a témája. 1887-ben az Esték című kötetben már rátalál igazi énjére. Az 1890-es években három kötetet ír Kísérteties vidékek, Álombeli falvak és Csápos városok címmel.

Újítása a verhaereni óda, melyben hagyományos forma és whitmani szabadvers ötvöződik optimista hitvallással párosulva.

Magyar fordítója: József Attila. Hatását tekintve sokan Victor Hugohoz mérték.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világirodalmi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Émile Verhaeren témában.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Émile Verhaeren témában.