Gyümölcslé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A folyékony gyümölcs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyékony gyümölcs gyakorlatilag olyan gyümölcslé, amelyet eredeti összetételi anyagainak megváltoztatása nélkül fogyasztanak el. Ez a gyümölcslé egyes esetekben zavarosító anyagaitól megtisztítva, máskor azokkal együttesen kerül eltartásra, majd felhasználásra. Hazánkban a gyümölcsléfogyasztásnak ez a formája még nem eléggé népszerű, pedig fogyasztásuk az év minden szakában nagy jelentőségű. Ezért mindenekelőtt ismerjük meg részleteiben a folyékony gyümölcs főképpen egészségügyi, de egyéb vonatkozásait is. A folyékony gyümölcs fogyasztásakor eleinte a vitamingazdagságot helyezték előtérbe. Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy csaknem ugyanakkora értéket képviselnek a folyékony gyümölcs egyéb alkotórészei is. Ezek közül elsősorban a bázisos ásványi anyagok és a közvetlenül megemészthető gyümölcscukrok jöhetnek számításba. Gyümölcscukor-tartalma miatt súlyos betegségek esetén is adhatjuk, mert könnyen emészthető, azonnal felszívódik a szervezetbe, és ezáltal erőt ad. Emellett jelentős étvágygerjesztő hatása is van. Gyümölcsnemek szerint más-más alakban és mennyiségben van jelen a gyümölcslében valamilyen szerves sav. Leggyakrabban az alma-, a citrom- ás a borkősav fordul elő, nyomokban az oxál-, a a hangya-, a benzone-, és a szalicilsav is. Az egyes szerves savaktól származik a folyékony gyümölcsök kellemes íze. Üdítő, friss hatásukat is nekik köszönhetik. A folyékony gyümölcs egyenletes fogyasztása egészséges, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szükséges. Összehasonlításkor nem vall szégyent a legértékesebb italunkkal, a tejjel szemben sem. Nagy cukortartalma miatt egyik legjobb itala a fejlődő gyermeki szervezetnek, de élvezetes és felüdülést nyújt a felnőttek számára is. Főleg nyári melegben, munka közben van mással alig helyettesíthető hatása, Bár az idősebbek sokszor konzervatívak és ragaszkodnak az alkoholtartalmú italokhoz, kötelességük az ifjúságot minél erősebbé és egészségesebbé tenni sok folyékony gyümölcs fogyasztása által. Egészségesnek a következő tulajdonságai miatt ajánlható:

1.Rendkívül alkalmas mint "kiegészítő táplálék". Nagy cukortartalom mellett tápértéke eléri a tejét, közepes cukortartalma mellett a teljes tej tápértékének 2/3-át. Főleg gyermekek és fiatalok étrendjéből nem hiányozhat.

2.Ízletessége és aromája folytán üdítőitalként is élvezhető.

3.Állandó és rendszeres fogyasztása automatikusan ellenállóvá teszi a testet a bélhuruttal szemben. Ennek is főleg gyerekeknél és betegeknél van nagy jelentőssége.

4.Üdítő hatása mellett izomerőt is szolgáltat. Nincs még egy élelmiszerünk, amely olyan gyorsan képes lenne új energiát adni, ha elfáradtunk sport vagy munka közben, mint a folyékony gyümölcs.

Anyáknak is nélkülözhetetlen itala a tiszta, erjedetlen gyümölcslé. A terhesség, gyermekágy és szoptatás idején nagymértékben elősegíti a tejképződést, szabályozza a bélműködést, ezenkívül üdítőül is szolgál. Már 2-3 hónapos csecsemőknek is néha jót tesz egészen kis mennyiségű folyékony gyümölcs, főleg gyümölcscukor- és vitamintartalma miatt. Szomjúság ellen is kiváló; az alkohol a test sejtjeiből elvonja a vizet, a szomjúságot nem oltja, hanem fokozza. Ezzel szemben a folyékony gyümölcs, különösen melegben, lázas betegeknél enyhíti a kínzó szomjúságot, Az egész szervezetre megnyugtatólag hat. Nemcsak a fiataloknak és a sportolóknak, hanem az idősebbeknek is ajánlatos itala.

Az egyes gyümölcslevek különböző hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kitűnően csillapítja a szomjúságot, elősegíti az emésztést és a bélműködést. Jó szolgálatot tesz elhízás ellen, szabályozza a vese és máj működését.

Körte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy a cukortartalma, tehát ez a legtáplálóbb. Édessége miatt gyermekek nagyon kedvelik. Enyhe vizelet- és hashajtó szer, székrekedés, veseprobléma, reuma ellen, idegerősítő, tápláló.

Fekete áfonya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy csersavtartalma miatt összehúzó és erjedésgátló hatású, ezért a bélhurut, fogínygyulladás, vesetisztítás és a vérhas esetén használható.

Ribiszke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jó étvágyat csinál. Fogyasztása emésztő- és húgyszervek gyulladásakor javulást, láz esetén megkönnyebbülést eredményez. Lázcsillapító, erősítő, bélmozgató, frissítő, tisztulást segítő, roborálószer.

Fekete ribiszke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legújabb kísérletek szerint a legtöbb vitamint tartalmazza, emellett nagyszerűen ízesíti az egyéb gyümölcsökből készült italokat is.

Meggy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyike a legkitűnőbb ízű leveknek. Szép színe van. Hatásaiba a ribiszkével megegyező.

Birs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édes, lágy leve van, bélhurutnál, bélvérzésnél, valamint tuberkulózisnál igen jól használható. Étvágyjavító, gyomor-, bélpanaszok esetén a diétában használják. Csersavtartalma a gyomor nyálkahártyáját nem izgatja.

Szőlő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Levét a gyermekágyas nőknek és csecsemőknek adják előszeretettel. Leköti a húgysavat, tehermentesíti a májat, tisztítja a gyomrot és a beleket. Magas lázban szenvedőknek hasznos tápláléka.

A folyékony gyümölcs készítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnagyobb mennyiségben az alma, szőlő, meggy, szamóca, ribiszke, málna, körte birs és a szeder gyümölcsét használják fel a folyékony gyümölcs előállítására. Készül továbbá kajszibarackból, őszibarackból, és csipkebogyóból is. A vadon termő gyümölcsök-a berkenye, som, kökény, sóskaborbolya, galagonya, és bodza-levét inkább csak ízesítésre, festésre, keverésre használják. Egyes helyeken a szilva levét, sőt az aszalt szilva levét is feldolgozzák, kedvező, emésztést szabályozó hatása miatt. A lényerés legfontosabb állomásai a már tárgyalt válogatás, mosás, zúzás és sajtolás. A folyékony gyümölcs előállításakor különösen fontos a gondos válogatás. Az előkészítő munkák közt ezt a lehető legnagyobb figyelemmel végezzük, mert romlásnak indult, rothadó, penészes, erjedésben levő gyümölcsöt nemcsak a további feldolgozást, de az eltarthatóságot is súlyosan veszélyezteti. Kevésbé zúzódott, frissen ütődött gyümölcs-ha még romlásnak nem indult, vagy ha a zúzódás olyan mérvű, hogy a létartalom elfolyásával járt- még feldolgozható. Különösen nagy veszélyt jelent az , ha már az erjedés fellépett, mert ebben az esetben éppen a végcél: az erjedésmentesség forog kockán. A mosás, zúzás, sajtolás munkálataival-mivel ezek minden gyümölcslé készítésénél egyformák. Ezeknél a munkálatoknál-de különösen a folyékony gyümölcs készítésekor-nagyon fontos a gyorsaság, hogy a fertőzési lehetőségek minél kisebbek legyenek. Minden további tevékenységünk azt a célt szolgálja, hogy az előkészítő munkák során kapott gyümölcslevet változatlan állapotban megőrizzük.

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dr. Szabó Béla: Gyümölcslevek házi készítése-Mezőgazdasági Kiadó Budapest 1968.