Garamolaszka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 08:33-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Garamolaszka (Valaská)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rangközség
Első írásos említés1470
PolgármesterJuraj Uhrin
Irányítószám976 46
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBR
Népesség
Teljes népesség3442 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság489 m
Terület63,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′ 46″, k. h. 19° 34′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 46″, k. h. 19° 34′ 30″
Garamolaszka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamolaszka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamolaszka (1886-ig Valaszka, szlovákul: Valaská) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése

Breznóbányától 6 km-re nyugatra, a Garam bal partján fekszik.

Története

A község területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt. 1470-ben említik először, a zólyomlipcsei váruradalomhoz tartozott. A falu azonban jóval korábbi alapítású lehet, valószínűleg azonos az 1424 és 1441 között Tergorth, Togarth alakokban említett településsel. 1528-ban "Vlachfalwa", 1547-ben "Walachosch Dorf", 1563-ban "Wallachisches Dorf", 1673-ban "Valachorum villa" alakban szerepel az írott forrásokban. Lakói vlach pásztornépek voltak. 1828-ban 108 házában 814 lakos élt, akik főként állattartással foglalkoztak, de a 18. - 20. században a környék fűrésztelepein, vasgyáraiban is dolgoztak.

Vályi András szerint "VALASZKA. Tót falu Zólyom Várm. fekszik Új Barla falunak szomszédságában, és annak filiája; határjának 1/3 része hegyes, Garkum-vize néha megönti, legelője, fája elég, földgyének nagyobb része termékeny."[2]

Fényes Elek szerint "Valaszka, tót falu, Zólyom vmben, a Garan folyó partján, egy domboldalban, ut. p. Beszterczebányához keletre 5 1/2, Breznóbányához 1/2 órányira. Roppant határa 44,740 h. 1302 négyszögöl, mellyből beltelek 22 h. 840 négyszögöl, szántó 993 h. 1285 négyszögöl, rét 2657 h. 1065 négyszögöl, erdei rét 17 h. 818 négyszögöl, káposztás 27 h. 1080 négyszögöl, legelő 1052 h. 796 négyszögöl, királyi munkások telkei 2790 h. 639 négyszögöl, erdő 34,000 h. 1431 négyszögöl, rétekre osztott erdő 19 h. 672 négyszögöl, és ismét 29 h. 1400 négyszögöl, folyók 140 h. 1414 négyszögöl, havasok 2945 hold 796 négyszögöl, utak 48 h. 1577 négyszögöl. Urbéri föld 26 1/2 telek, 2 1/2 telket Soltészok birnak, majorsági szántó nincs, de az erdő az uradalomé, mellyet a bányászkamara bir. Sovány földe főleg zabot és burgonyát terem. Legelője a juhokra kedvező. Erdeje felséges. E határban több kamarai vasgyárak feküsznek, s jelenleg egy nagyszerü vas-sikálógyár van épülőben. Lakja 1091 kath., kik közt 95 telkesgazda, 22 házas zsellér. 1838-ban a falut nagy tüzveszély érte, s paroch. templomát is melly hajdan az ágostaiaké volt, elhamvasztotta."[3]

A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 2378, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 3862 lakosából 3552 szlovák és 200 cigány volt.

2011-ben 3892 lakosából 3340 szlovák és 206 cigány volt.

Nevezetességei

Jegyzetek

Külső hivatkozások