Garamolaszka
Garamolaszka (Valaská) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Breznóbányai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1470 |
Polgármester | Juraj Uhrin |
Irányítószám | 976 46 |
Körzethívószám | 048 |
Forgalmi rendszám | BR |
Népesség | |
Teljes népesség | 3442 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 61 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 489 m |
Terület | 63,31 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 48′ 46″, k. h. 19° 34′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 46″, k. h. 19° 34′ 30″ | |
Garamolaszka weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamolaszka témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Garamolaszka (1886-ig Valaszka, szlovákul: Valaská) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.
Fekvése
Breznóbányától 6 km-re nyugatra, a Garam bal partján fekszik.
Története
A község területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt. 1470-ben említik először, a zólyomlipcsei váruradalomhoz tartozott. A falu azonban jóval korábbi alapítású lehet, valószínűleg azonos az 1424 és 1441 között Tergorth, Togarth alakokban említett településsel. 1528-ban "Vlachfalwa", 1547-ben "Walachosch Dorf", 1563-ban "Wallachisches Dorf", 1673-ban "Valachorum villa" alakban szerepel az írott forrásokban. Lakói vlach pásztornépek voltak. 1828-ban 108 házában 814 lakos élt, akik főként állattartással foglalkoztak, de a 18. - 20. században a környék fűrésztelepein, vasgyáraiban is dolgoztak.
Vályi András szerint "VALASZKA. Tót falu Zólyom Várm. fekszik Új Barla falunak szomszédságában, és annak filiája; határjának 1/3 része hegyes, Garkum-vize néha megönti, legelője, fája elég, földgyének nagyobb része termékeny."[2]
Fényes Elek szerint "Valaszka, tót falu, Zólyom vmben, a Garan folyó partján, egy domboldalban, ut. p. Beszterczebányához keletre 5 1/2, Breznóbányához 1/2 órányira. Roppant határa 44,740 h. 1302 négyszögöl, mellyből beltelek 22 h. 840 négyszögöl, szántó 993 h. 1285 négyszögöl, rét 2657 h. 1065 négyszögöl, erdei rét 17 h. 818 négyszögöl, káposztás 27 h. 1080 négyszögöl, legelő 1052 h. 796 négyszögöl, királyi munkások telkei 2790 h. 639 négyszögöl, erdő 34,000 h. 1431 négyszögöl, rétekre osztott erdő 19 h. 672 négyszögöl, és ismét 29 h. 1400 négyszögöl, folyók 140 h. 1414 négyszögöl, havasok 2945 hold 796 négyszögöl, utak 48 h. 1577 négyszögöl. Urbéri föld 26 1/2 telek, 2 1/2 telket Soltészok birnak, majorsági szántó nincs, de az erdő az uradalomé, mellyet a bányászkamara bir. Sovány földe főleg zabot és burgonyát terem. Legelője a juhokra kedvező. Erdeje felséges. E határban több kamarai vasgyárak feküsznek, s jelenleg egy nagyszerü vas-sikálógyár van épülőben. Lakja 1091 kath., kik közt 95 telkesgazda, 22 házas zsellér. 1838-ban a falut nagy tüzveszély érte, s paroch. templomát is melly hajdan az ágostaiaké volt, elhamvasztotta."[3]
A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 2378, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 3862 lakosából 3552 szlovák és 200 cigány volt.
2011-ben 3892 lakosából 3340 szlovák és 206 cigány volt.
Nevezetességei
- Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 15. század második felében épült gótikus stílusban. 1612 és 1615 között átépítették, később a 19. században ismét megújították.
- Szent Ferenc kápolnája 1840-ben épült klasszicista stílusban.
- Keresztelő Szent János kápolnája 1846-ban épült késő klasszicista stílusban.
- Kálvária kápolnája szintén 19. századi.
Jegyzetek
- Július Alberty 2002: Valaská. Banská Bystrica. ISBN 80-968547-9-8
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.