Feketefülű gébicstimália
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Pteruthius melanotis Hodgson, 1847 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Feketefülű gébicstimália témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Feketefülű gébicstimália témájú kategóriát. |
A feketefülű gébicstimália (Pteruthius melanotis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a lombgébicsfélék (Vireonidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Brian Houghton Hodgson angol természettudós írta le 1847-ben.[3]
Alfajai
- Pteruthius melanotis melanotis Hodgson, 1847
- Pteruthius melanotis tahanensis Hartert, 1902[2]
Előfordulása
Dél- és Délkelet-Ázsiában, Bhután, Kína, India, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Thaiföld és Vietnám területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 12 centiméter, testtömege 10-14 gramm.[5]
 |
Életmódja
Ízeltlábúakkal táplálkozik.[3]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagy, egyedszáma csökkenő. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[6]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
- ↑ a b Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
- ↑ a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
- ↑ Természetvédelmi Világszövetség. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
