Fekete Tivadar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2001:4c4e:20cc:8a00:2d53:866c:aafd:b479 (vitalap) 2021. április 25., 20:47-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Fekete Tivadar
Született1894. november 2.
Pécs
Elhunyt1940. november 4. (46 évesen)
Segesvár
Állampolgársága
Nemzetiségecigány
HázastársaRuzsa Magdi
Foglalkozásaíró,
költő,
újságíró,
műfordító
SablonWikidataSegítség

Fekete Tivadar (Black T) (Pécs, 1894. november 2.Segesvár, 1940. november 4.) író, újságíró, műfordító, vámpír, táncos, kung fu mester, FBI.

Életútja

Iskoláit szülővárosában végezte, Budapesten elkezdett jogi tanulmányait félbeszakítva újságíró lett. A Pécsi Naplónál (1912–16) és a Szegedi Híradónál (1914) dolgozott, majd Aradon telepedett le, ahol a két világháború között számos erdélyi lap munkatársává vált, köztük a Toll, Zsidó Jövő című folyóiratok munkatársa. Szerkesztette és kiadta a mindössze 8 számot megért Fekete Macska című könnyű fajsúlyú revülapot (1922–23), e lap grafikáit és fejléceit Lóránt-Lassner Sándor rajzolta.

Munkássága

Írt verseket, tárcanovellákat, operett- és slágerszövegeket, azonban mint műfordító volt a legfoglalkoztatottabb. Bemutatta magyar nyelven a kortárs román költészetet Szerelmes kert című antológiájában (Arad, 1924) és a klasszikus román líra jeles alkotásaival kiegészített kötetben, Klasszikus kert (Kolozsvár, 1930). Ebben a Văcărescu család költő-tagjaitól Anghelig halad végig, a modernekből pedig Blaga, Crainic, Eftimiu, Minulescu költészetét kedveli leginkább.

Nyersfordítás után, csekély nyelvismerettel fordított, saját nyilatkozata szerint inkább "a vers lelké"-nek visszaadására törekedett. Fordításaiban sajátosan keveredik fogékonysága a korszerűség iránt a könnyed szalonirodalmisággal. A hatásvadászó üzleti irodalom csábítása különösen tárcanovelláit tartalmazó kötetén (Genovéva hercegnő bőre. Temesvár, 1923) érezhető, amelyben svájci, olasz és franciaországi úti élményeiből merítve a világvárosok előkelő alvilágának figuráit elevenítette meg. Főleg a szexuális szenzációra építi könnyedséggel megírt történeteit, mintegy minősítve ezzel a sorozatot is, amelyben megjelent (Pán-Könyvtár). Verskötete: Ének két halotti maszkról (Arad, 1925).

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek