Fergana
Fergana | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Üzbegisztán | ||
Alapítás éve | 1876 | ||
Irányítószám |
| ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 288 850 fő (2020. jan. 1.) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 590 m | ||
Terület | 95,6 km² | ||
Időzóna | UTC+5 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 40° 23′ 11″, k. h. 71° 47′ 11″40.386389°N 71.786389°EKoordináták: é. sz. 40° 23′ 11″, k. h. 71° 47′ 11″40.386389°N 71.786389°E | |||
Fergana weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Fergana témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fergana vagy Fargana (IPA: [ɸarˈʁɒna] üzbégül: Fargʻona / Фарғона, oroszul: Фергана) város Közép-Ázsiában, Üzbegisztán keleti részében. Fergana tartomány fővárosa. Népessége mintegy 214 000 fő.[1]
Fekvése
[szerkesztés]A Ferganai-medence déli szélén, Taskent üzbég fővárostól 420 kilométerre keletre, Andijontól 75 kilométerre nyugatra található. Koordinátái: 40° 23′ 11″É, 71° 47′ 11″K
Története
[szerkesztés]A termékeny Fergana-völgy, mely egy Kirgizisztán és Tádzsikisztán – valamint az Altaj és a nyugati Tien-san hegységek – által határolt medence, egykor az északi-selyemút egyik fontos helye volt, amely Xi'an ősi kínai fővárosát kapcsolta össze a Wushao Ling-hegyi út mentén Wuweiel, és Kashgarral az ősi Parthia felemelkedése előtt, vagy az Aral-tó és a Kaszpi-tó északi részét a Fekete-tenger kikötőivel.
A Kusán Birodalom idején Ferganának hívták. Az ősi királyság helyét, amelyet a kínai krónikákban Dayuannak (大宛, "Nagy Yuan", szó szerint "Nagy Ioniaknak") neveznek, most általánosan elfogadottnak tartják a Fergana-völgyben. Nevét néha, bár ritkábban, Dawan alakban is írták. Dayuan lakói görögök voltak, görög kolonialisták leszármazottai, akiket Nagy Sándor 329-ben telepített be Ferganába, és a Szeleukidák és a Görög-Baktria hellenisztikus birodalmának idején virágzott.
Fergana legkorábbi kínai látogatója Zhang Qian nagykövet volt, akinek leírása szerint "Dayuan a Xiongnu területétől délnyugatra fekszik, mintegy 10 000 km-re közvetlenül Kínából nyugatra. Az ide telepített lakosság földműveléssel, és rizs, búza- és szőlőtermesztéssel, borkészítéssel foglalkozik. A régióban számos helyen tenyésztenek lovat is. Az emberek erődített városokban, házakban élnek, mintegy hetven vagy több különböző városban. A lakosság száma több százezer. Az emberek íjakkal és lándzsákkal harcolnak, és lóhátról tudnak lőni. Dayuanot északon határolja Kangju, nyugatra a Nagy Yuezhi királysága, délnyugatra Daxia (Baktria), északkeleti részén a Vuszunok földje, és keleten Yumi (Keriya) és Yutian (Hotan)."
Da Yuan erős államként jelenik meg mind a Shijiben, mind a Hanshuban. Miután Xian, Yarkand királya, az 1. század közepén meghódította, fokozatosan elvesztette jelentőségét.
A zoroasztriánusokok irodalma a területet a zoroasztriánus hazájaként azonosítja. A Karakhanid uralom alatt Özkent néven ismert. Fergana központi szerepet játszott a dél-ázsiai Mughal-dinasztia történetében. is, mivel Omar Sheikh Mirza, Farghana vezetője és Zahiruddin Muhammad Babur (1483–1530), az indiai Mughal-dinasztia alapítója volt. Mirza halála után 1498-ban Babur lett a főnök, bár még mindig kiskorú volt.
A tizenkilencedik században Oroszország terjeszkedése során az oroszok elfoglalták Türkmenisztánt és 1855 és 1884 között fokozatosan átvették itt a hatalmat. 1873-ban a Kokandi kánság fővárosává tették meg, és az orosz birodalom Fergana tartományának nevezték el.
A mai modern Fergana városát 1876-ban alapították, helyőrségként és gyarmati településként.
Gazdaság
[szerkesztés]Olajfinomító központ.
Közlekedés
[szerkesztés]Légi
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A Fergana és Közép-Ázsia portálja Archiválva 2020. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (oroszul)
- A Fergana és Üzbegisztán művészete Archiválva 2020. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)