Faragó Ödön (színművész)
| Faragó Ödön | |
 | |
| Született | Frank Ödön 1876. július 21. Adony |
| Elhunyt | 1958. július 28. (82 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Biller Irén |
| Foglalkozása | színész, filmrendező, színigazgató |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1896) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Faragó Ödön témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Faragó Ödön (született Frank) (Adony, 1876. július 21. – Budapest, 1958. július 28.) színész, rendező, színigazgató.
Pályája
Színész és rendező
A Fejér megyei Adonyban született, Frank Lipót és Ofner Anna (1856–1921)[1] fiaként. Anyai nagyszülei Ofner Ádám és Treu Lujza voltak. 1896-ban végezte el a budapesti Színművészeti Akadémiát. Vidéki színházakban játszott, a kor neves színigazgatóinál - Rakodczay Pál és mások - kezdte pályáját. Nyíregyházán játszott először, majd Szeged (1897, 1903–05), Budapest (Tarka Színpad - 1901, Magyar Színház - 1902, Népopera - 1913), Debrecen (1901–02) pályájának főbb állomásai. 1905-től Kassán színész és rendező, 1910-től Kolozsvárott főrendező, itt magánszíniiskolát is vezetett. Faragóra döntő hatást gyakorolt a kolozsvári színházban töltött időszak. Kolozsvári működése alatt a Színészek Egyesületének ösztöndíjasaként rövid külföldi tanulmányútra utazott, melynek során Bécs, Salzburg, München, Nürnberg, Frankfurt, Köln, Berlin, Drezda és Prága színházi életével ismerkedett meg. 1912-ben Impresszióim című munkájában számolt tanulmányútján valamint vidéki működése alatt szerzett tapasztalatairól.
Színigazgató
1913-ban Faragó elnyerte a kassai Nemzeti Színház igazgatói posztjára kiírt pályázatot. Nagy tervekkel vágott neki kassai megbízatásának, az I. világháború viszont keresztülvágta elképzeléseit, sőt, 1919-20-ban a társulat sorsa is kérdéses volt, mivel a város az újonnan alakuló Csehszlovák Köztársaság része lett, az új hatalom pedig megnehezítette a magyar színházak működését - például alacsonyabb állami támogatásban részesültek, mint a szlovák nyelvű színházak és társulatok.
1917. január 25-én Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette a nála 21 évvel fiatalabb Biller Irén színésznőt,[2] akitől 1925-ben elvált.[3]
A szlovákiai magyar színházak 1920-as összevonásakor – egy színigazgatói poszt lett a kettő, a pozsonyi és a kassai helyett – Faragó megpályázta az összevont igazgatói posztot és azt el is nyerte. Ezt a funkcióját 1923-ig töltötte be, miután koncessziója lejárta előtt váratlanul pályázatot írtak ki az igazgatói helyre, melyet Földes Dezső nyert meg. 1924-ben Földes távozott az igazgatói székből, amelybe újra Faragó tért vissza. A posztot 1926 októberéig töltötte be, amikor lemondott hivataláról és Szegedre távozott. Szegeden viszont csak egy évig vezette (igazgatóként) a társulatot, 1927-től Budapesten az Andrássy úti színház főrendezője lett, majd a főváros csaknem minden magánszínházában megfordult mint színész. 1945-től haláláig a Nemzeti Színház tagja volt.
Művei
- 1912 – Impresszióim
- 1918 – A vidéki színészet újjáépítése
- 1933 – Irások és emlékek
- 1942 – Írásaim és emlékeim
- 1946 – A magyar színészet országútján
Irodalom
- Kováts Miklós: Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918-1938. Pozsony : Madách Könyvkiadó, 1974.
Jegyzetek
- ↑ Ofner Anna halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 199/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 84/1917. folyószáma alatt.
- ↑ A budapesti kir. tvszék 32097/2.1925. sz. ítélete.
Források
- Magyar életrajzi lexikon
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
