Esox niger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Esox niger
Esox niger 1.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszósok (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Protacanthopterygii
Rend: Csukaalakúak (Esociformes)
Család: Csukafélék (Esocidae)
Nem: Esox
Faj: E. niger
Tudományos név
Esox niger
Lesueur, 1818
Szinonimák
  • Esox reticulatus
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Esox niger témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Esox niger témájú kategóriát.

Az Esox niger a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a csukaalakúak (Esociformes) rendjébe és a csukafélék (Esocidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Esox niger előfordulási területe, az Amerikai Egyesült Államok keleti fele, főleg Florida déli része és a Mexikói-öböl északi környéke. A louisianai Sabine-tótól, egészen a Mississippi folyó Kentucky és Missouri államokbeli szakaszáig lelhető fel. Ezt a halat betelepítették a kanadai Új-Skócia tartományba, az Ontario- és az Erie-tavakba és néhány egyéb helyre is.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

kifogott példány

Ez a csukafaj általában 41,9 centiméter hosszú, de akár 99 centiméterre is megnőhet. Testtömege legfeljebb 4,250 kilogramm. 16 centiméteresen felnőttnek számít. 49-54 csigolyája van. Teste karcsú, oldalra lapított. Nagy feje, hosszú, széles, lekerekített pofában végződik. Nagy szája a szem mögé nyúlik. Az állkapocscsont oldalsó fogai és az ekecsont (vomer) eléggé nagyok. Pofájának oldala és kopoltyúfedői pikkelyesek. Testének háti része zöldes vagy egyéb sötét árnyalatú aranyozott pikkelyekkel, oldalai világosabbak. A világosabb részeket sötét vonalak veszik körül. Szintén a háti részből, függőleges sávok futnak a testen. Farokúszójának töve márványozott, sötét pontozással. Az úszók vége szürkés. Pupillája sárga.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Esox niger mérsékelt övi, édesvízi halfaj, amely legfeljebb 6 méter mélyre merül le és nem vándorol. A 10-20 Celsius-fokos vízhőmérsékletet és a 22 pH értékű vizet kedveli. A tavak, mocsarak, elárasztott területek és lassú folyású folyók és patakok növényzetében rejtőzködik. Ha elég mély és hideg a víz, akkor nem muszáj neki a növényzet. A felnőtt hal, télen a mélyebb vizekbe húzódik vissza.

Legfeljebb 9 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Esox niger.jpg

Tavasszal, amiután elolvadott a jég, az ívásra készülő csukák az elárasztott területekre vonulnak, lerakni ikráikat. A fiatalok mozdulatlanul ülnek a mederben, vagy beássák magukat az iszapba. Az ivadék a növényzet védelmét keresi. Az ikrák szabadon lebegnek.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Esox niger kedvelt hal, a sporthorgászok számára.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]