Csukaalakúak
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő kréta - jelen | ||||||||||||||||||
 Csuka (Esox lucius) |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Családok | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Csukaalakúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Csukaalakúak témájú médiaállományokat. |
A csukaalakúak (Esociformes) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába és a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába tartozó rend.
Tartalomjegyzék |
Rendszertani besorolásuk [szerkesztés]
A csukaalakúak, két sugarasúszójú halcsaládot összefogó rend. A rendbe 13 élő faj tartozik.
Ez a rend, igen szoros rokonságban áll, a lazacalakúak (Salmoniformes) rendjével. Mindketten a Protacanthopterygii öregrend tagjai. A két rend annyira közel áll egymáshoz, hogy egyes rendszerező, a csukaalakúakat a lazacalakúak rendjébe helyezné át. Ez első csukaalakúak, a középső kréta korszakban jelentek meg, a valódi csontoshalak (Euteleostei) korai evolúciós szétterjedésének eredményeként. Manapság, az ebbe a rendbe tartozó halak, csakis az északi félgömb, vagyis Észak-Amerika és Észak-Eurázsia édesvízeiben maradtak fent.
Csukafélék [szerkesztés]
A csukafélék, lesből támadó ragadozó halak. Hosszú, egyenes és izmos testük, elől megnyúlt pofában, hátul pedig villás farokúszóban végződik. Hátúszójuk és farok alatti úszóik, a testen hátul helyezkednek el. Ha zsákmányt érzékelnek villámgyorsan előúsznak rejtekhelyükről. Miután éles fogaikkal átszúrták áldozataikat, a csukák visszatérnek rejtekhelyükre, ahol addig forgassák a zsákmányt, ameddig fejjel előre lenyelhetik.
A családot anatómiailag a következők jellemzik: cápaszerű állkapcsi fogak, a mellúszók és vállcsont közti mesocoracoid csont jelenléte, a zsírúszó hiánya, a szaporodási időszakban a dudorok és a végbél egy része (pyloric cecae).
A csukafélék családjának két ismertebb faja, a csuka (Esox lucius), amely akár 150 centiméteresre is megnőhet, és igen kedvelt a sporthorgászok körében; a másik pedig, a muskellunge (Esox masquinongy), amely az előbbi fajnál, nagyobbra is megnőhet.
Pócfélék [szerkesztés]
A pócfélék sokkal kisebbek, mint a csukák. Nem nagyobbak 20 centiméternél. Habár kisméretűek, a pócfélék, sikeres lesből támadó ragadozó halak. A partmenti vizek növényzetében elrejtőzve, kisebb gerinctelenekre csapnak le. Az észak-amerikai póchalak (Umbra) három faja közül, az amerikai póc (Umbra limi) képes, persze kismértékben, oxigént felvenni a levegőből. Az Umra-fajok az észak-amerikai kontinens atlanti-óceáni, oxigénben szegény mocsaras vidékein élnek, mint például a Mississippi folyó mocsárvidékein. Európában, azokra a helyekre telepítették be sikeresen ezeket a fajokat, amelyek teljesítik az őshazájukban lévő életfeltételeket.
Rendszerezés [szerkesztés]
A rendbe az alábbi 2 család tartozik.
- Csukafélék (Esocidae) - 6 faj
- Pócfélék (Umbridae) - 7 faj
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Esociformes című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
További információk [szerkesztés]
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. október 23.)
- A rend adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2010. október 23.)
