Muskellunge

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Muskellunge
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszósok (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Protacanthopterygii
Rend: Csukaalakúak (Esociformes)
Család: Csukafélék (Esocidae)
Nem: Esox
Linnaeus, 1758
Faj: E. masquinongy
Tudományos név
Esox masquinongy
Mitchill, 1824
Szinonimák

  • Esox estor Lesueur, 1818
  • Esox lucioides (non Agassiz & Girard, 1850)
  • Esox masquinongy masquinongy Mitchill, 1824
  • Esox nobilior Thompson, 1850

Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Muskellunge témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Muskellunge témájú médiaállományokat és Muskellunge témájú kategóriát.

A muskellunge (Esox masquinongy) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának csukaalakúak (Esociformes) rendjébe, ezen belül a csukafélék (Esocidae) családjába tartozó faj. Nagy gazdasági jelentőséggel bíró ragadozó hal, mely kedvelt a horgászok és a halételek fogyasztói körében is. Egyéb nevei: „maskenozha”, „maskinonge” vagy „mascalonge”.

Nevének eredete[szerkesztés]

A muskellunge név eredetével kapcsolatban, nincs egységes álláspont. Vannak olyan nyelvészek, akik szerint elindiánosított francia szó, míg mások éppen ellenkezőleg elfranciásított indián szónak vélik. Az írásmódjában sem tudtak egyességre jutni ezért lehet több változatával is találkozni.[1] Ez a sokszínűség jelentkezik a halnak adott földrajzi területenként eltérő triviális nevek használatában is. Ohióban és Wisconsinban muskellunge, a Nagy-tavak környékén muskellunge vagy keresztsávos muskellunge, az Ohio folyónál csuka, az Allegheny folyó mentén szintén csuka, de itt a jack csuka vagy a foltnélküli csuka elnevezéssel is lehet találkozni. Nevének rövidített (becézett) formája is ismert az angol nyelvű leírásokból, mint a "muskie" vagy "musky" magyarul maszki.[1][2]

Előfordulása[szerkesztés]

Észak-Amerika folyóiban és tavaiban fordul elő ez a nagyra növő faj, mely a csukák között a legnagyobb méretű. A vizekben a partközeli árnyékos részeket kedveli, ahol a vízinövények között vagy elsüllyedt faágak takarásában figyel. Nyáron a víz hőmérsékletének emelkedésekor a mélyebb és hidegebb rétegekbe húzódik, de ha szükséges a harminc Celsius-foknál magasabb vizet is megtűri. Télen is aktív életmódot folytat.[1]

Megjelenése[szerkesztés]

A kifejlett példány hosszúsága 0.71–1.2 méteres és súlya ilyen korára 5–16 kilogramm. A legnagyobb példányai elérik az 1,8 métert és a 32 kilogrammot. Ezzel az impozáns mérettel élőhelyeiken csak a valódi tokfélék körözik le őket. Életkilátása 3-15 év körül mozog, de fogtak már 20 éveset is belőle. Az ikrások gyorsabban és nagyobbra nőnek, mint a tejesek ezért a legtöbb nagyméretű horgásztrófeát a nőstények adják.[2]

Életmódja[szerkesztés]

Ragadozóként kiváló vadász és emiatt egyfajta ragadozó gépnek is lehet tekinteni. Élete kezdeti szakaszában a fiatal példányok gyorsan növekednek és ehhez mérten csillapíthatatlan étvággyal pusztítják a körülöttük élő kisebb termetű halfajokat. Javarészben halat fogyaszt, de minden más a vízben előforduló állatra veszélyt jelent. A nagyobb maszkik rátámadhatnak a rágcsálókra, a vízimadarakra és a pézsmapocokra egyaránt még a többi ragadozó hal sincs biztonságban, hiszen elejti a kisebb harcsákat és a sügérféléket is.[2]

Szaporodása[szerkesztés]

A maszki kora tavasszal ívik röviddel a jégolvadás után, de a csuka ívása megelőzi az övét. Ivarérettségét 3-5 éves korára éri el. Az íváshoz szükséges vízhőmérséklet 12 Celsius-fok. Íváskor az ikrás a tejeshez dörgölődik, majd a homokra rakja le megtermékenyített petéit. Ikrái a partközeli 15-20 centiméter vízmélységben 15 nap múlva kelnek ki és a szikzacskó is ugyanennyi nap múlva szívódik fel.[1]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Internetes leírások a muskellungéről[szerkesztés]