Muskellunge

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Muskellunge
Muskellunge USFWS.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszósok (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Protacanthopterygii
Rend: Csukaalakúak (Esociformes)
Család: Csukafélék (Esocidae)
Nem: Esox
Faj: E. masquinongy
Tudományos név
Esox masquinongy
Mitchill, 1824
Szinonimák
  • Esox estor (Lesueur, 1818)
  • Esox masquinongy masquinongy (Mitchill, 1824)
  • Esox nobilior (Thompson, 1850)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Muskellunge témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Muskellunge témájú kategóriát.

A muskellunge (Esox masquinongy) vagy „maskenozha”, „maskinonge”, „mascalonge”, a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a csukaalakúak (Esociformes) rendjébe és a csukafélék (Esocidae) családjába tartozó faj. Nagy gazdasági jelentőséggel bíró ragadozó hal, mely kedvelt a horgászok és a halételek fogyasztói körében is.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A muskellunge név eredetével kapcsolatban, nincs egységes álláspont. Vannak olyan nyelvészek, akik szerint elindiánosított francia szó, míg mások éppen ellenkezőleg elfranciásított indián szónak vélik. Az írásmódjában sem tudtak egyességre jutni ezért lehet több változatával is találkozni.[1] Ez a sokszínűség jelentkezik a halnak adott földrajzi területenként eltérő triviális nevek használatában is. Ohióban és Wisconsinban muskellunge, a Nagy-tavak környékén muskellunge vagy keresztsávos muskellunge, az Ohio folyónál csuka, az Allegheny folyó mentén szintén csuka, de itt a jack csuka vagy a foltnélküli csuka elnevezéssel is lehet találkozni. Nevének rövidített (becézett) formája is ismert az angol nyelvű leírásokból, mint a "muskie" vagy "musky" magyarul maszki.[1][2]

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Amerika folyóiban és tavaiban fordul elő ez a nagyra növő faj, mely a csukák között a legnagyobb méretű. A vizekben a partközeli árnyékos részeket kedveli, ahol a vízinövények között vagy elsüllyedt faágak takarásában figyel. Nyáron a víz hőmérsékletének emelkedésekor a mélyebb és hidegebb rétegekbe húzódik, de ha szükséges a harminc Celsius-foknál magasabb vizet is megtűri. Télen is aktív életmódot folytat.[1]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kifejlett példány hosszúsága 0.71–1.2 méteres és súlya ilyen korára 5–16 kilogramm. A legnagyobb példányai elérik az 1,8 métert és a 32 kilogrammot. Ezzel az impozáns mérettel élőhelyeiken csak a valódi tokfélék körözik le őket. Életkilátása 3-15 év körül mozog, de fogtak már 20 éveset is belőle. Az ikrások gyorsabban és nagyobbra nőnek, mint a tejesek ezért a legtöbb nagyméretű horgásztrófeát a nőstények adják.[2]

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ragadozóként kiváló vadász és emiatt egyfajta ragadozó gépnek is lehet tekinteni. Élete kezdeti szakaszában a fiatal példányok gyorsan növekednek és ehhez mérten csillapíthatatlan étvággyal pusztítják a körülöttük élő kisebb termetű halfajokat. Javarészben halat fogyaszt, de minden más a vízben előforduló állatra veszélyt jelent. A nagyobb maszkik rátámadhatnak a rágcsálókra, a vízimadarakra és a pézsmapocokra egyaránt még a többi ragadozó hal sincs biztonságban, hiszen elejti a kisebb harcsákat és a sügérféléket is.[2]

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A maszki kora tavasszal ívik röviddel a jégolvadás után, de a csuka ívása megelőzi az övét. Ivarérettségét 3-5 éves korára éri el. Az íváshoz szükséges vízhőmérséklet 12 Celsius-fok. Íváskor az ikrás a tejeshez dörgölődik, majd a homokra rakja le megtermékenyített petéit. Ikrái a partközeli 15-20 centiméter vízmélységben 15 nap múlva kelnek ki és a szikzacskó is ugyanennyi nap múlva szívódik fel.[1]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Internetes leírások a muskellungéről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • halak Halakportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap