Entren los que quieran

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Calle 13
Entren los que quieran
nagylemez
Megjelent2010. október 26.
Felvételek2009–2010
Stílusalternatív hiphop, urban, latin
Nyelvspanyol
Hossz52:31
KiadóSony Music Latin
ProducerRené Pérez
Eduardo Cabra
Rafael Arcaute
Calle 13-kronológia
Los de atrás vienen conmigo
(2008)
Entren los que quieran
(2010)
Multi Viral
(2014)
Kislemezek az albumról
  1. Calma pueblo
    Megjelent: 2010. augusztus 9.
  2. Vamo' a portarnos mal
    Megjelent: 2010. október 4.
  3. El baile de los pobres
    Megjelent: 2011. február 21.
  4. Muerte en Hawaii
    Megjelent: 2011. július 10.
  5. Latinoamérica
    Megjelent: 2011. szeptember 27.
  6. Prepárame la cena
    Megjelent: 2011. december
  7. La vuelta al mundo
    Megjelent: 2011. december
  8. La bala
    Megjelent: 2012. november 8.
SablonWikidataSegítség

Az Entren los que quieran (magyarul: Tessék belépni!) a Puerto Ricói Calle 13 együttes negyedik nagylemeze, ami a Sony Music Latin kiadó gondozásában jelent meg 2010. október 26-án.

Az együttes negyedik stúdióalbuma folytatja és újabb elemekkel gazdagítja a 2007-ben megjelent Residente o Visitante illetve a 2008-as Los de atrás vienen conmigo nagylemezekről ismert zenei kísérleteket. Kompozíciójában különböző stílusokat variál, olyanokat mint a rock, a ska, a merengue, reggaetón vagy a bollywoodi zene, a dalszövegekben pedig olyan politikai kérdések jelennek meg, amelyeket korábban nem érintettek.

A nagylemez a kritikusoknál pozitív fogadtatásra talált, sokan dicsérték kísérletező stílusa miatt. Több nemzetközi slágerlistára is feljutott, a Billboard Top Latin Albums listán a hatodik, a Rap Albums listán pedig a 25. helyen szerepelt. Az albumon lévő dalokból később nyolc jelent meg kislemezen, köztük az együttes talán legismertebb száma, a Latinoamérica, ami a Billboard két listáján is – a Billboard Top Latin Songs és a Latin Rhythm Digital Songs listán – a legjobb tíz közé került.[1] Az album összesen kilenc Latin Grammy-díjat kapott, többek között Az év albuma, a Latinoamérica című szám pedig Az év dala díjat.[2] 2012-ben Grammy-díjra is jelölték a Best Latin Pop, Rock or Urban Album kategóriában.[3]

Háttér[szerkesztés]

A 2007-ben megjelent Residente o Visitante album után a Calle 13 együttes 2008-ban adta ki a korábbinál sokkal változatosabb zenei anyaggal bíró Los de atrás vienen conmigo nagylemezt, amin olyan műfajokkal kísérleteztek, mint a szamba, a candombe vagy az elektronika. Az album 2009-ben öt Latin Grammy-díjat nyert, köztük Az év albuma díjat.[4] Heves vitákat váltott ki, amikor Residente, az együttes szólóénekese és dalszövegírója a 2009-es MTV Latin America Awards házigazdájaként arról akarta tájékoztatni a hallgatóságot, hogy Puerto Ricóban tüntetések folynak Luis Fortuño kormányzó ellen, aki több ezer állami munkahelyet szüntetett meg, köztük azt is, ahol korábban Residente anyja dolgozott.[5] A díjátadó során Fortuñót és annak anyját trágár kifejezésekkel illette és ez sokakban haragot váltott ki az együttessel szemben. Később az esetet így kommentálta: „Nagyon ki voltam borulva, tényleg. De most már kicsit megfontoltabb vagyok. – Az igazat akarom mondani,de nem szeretném, ha a mondanivalóm lényege elsikkadna.”[5]

A Calle 13 újabb vitára adott okot, amikor a duó 2010 márciusában Havannába utazott, hogy az amerikaiak kubai érdekképviseletének helyt adó épület előtt tartson előadást.[6] Nem sokkal a műsor előtt a börtönben meghalt egy politikai fogoly, aki éhségsztrájkkal tiltakozott a kubai kormány ellen, a Miamiban élő kubai menekültek pedig kifogásolták, hogy az együttes ebben az időpontban lépett fel. Residente szerint az eseményről pontatlanul tudósítottak és ehhez hozzáfűzte még: „Olyan dolgokat mondtunk ki, amit korábban színpadon még egyetlen művész sem mondott, például hogy »a nép parancsol, a kormány pedig engedelmeskedik«”.[7] Ezek az események nagy hatással voltak Residente költői stílusára és a következő album témaválasztására: „Nem az életkorom az, ami érettebbé tesz, hanem amit látok és átélek. Már soha nem fogok könnyedén kimondani dolgokat. Gondolkodom, mielőtt kimondanám őket.”[5]

Felvételek[szerkesztés]

Az album számait részben Puerto Rico fővárosában San Juanban a Playbach Studios-ban és a Música Satánica Studios-ban, részben pedig Miamiban a Circle House Studios-ban vették fel. A mixelést a Circle House Studios-ban és New Yorkban a Long Island-i Zeitgeist Sound Studios-ban végezték.[8][9] Az album címével kapcsolatban – ami magyarra úgy fordítható, hogy „Tessék belépni!” vagy „Aki akar, lépjen be!” – Visitante kifejtette, hogy ezzel azt akarták mondani: „Mindenkit meghívunk. Ha nem akarsz jönni, akkor nem nem jössz.”[10] Ed Morales a New York Daily News-ban úgy interpretálta az album címét, hogy „egy biztonságos helyen történő lázadásra hívja a hasonlóan gondolkodó latin-amerikai fiatalokat”.[5] Az albumborítón lévő grafika robbanóanyagokat ábrázol, amiről Judy Cantor Navas író a Billboardban úgy vélekedett, hogy „olyan provokáló, hogy felülmúlja és egyben parodizálja is a Calle 13 hírnevét.”[11]

Kompozíció[szerkesztés]

Zene[szerkesztés]

Omar Rodríguez-López gitáros (The Mars Volta)

Visitante, az album zenei anyagának szerzője és egyben előadója elmondta, hogy folytatták a korábban megkezdett zenei kísérletezésüket. Úgy vélte, együttműködésük a The Mars Volta együttes tagjával, Omar Rodríguez-Lópezzel a Calma pueblo dalnak „Beastie Boys-os vibrálást adott.”[10] Rodríguez-López gitárjátékát ezen a felvételen „gonosznak” minősítették, ami egyre csak fokozza a dalszövegben megjelenő erőszakot.[12] A Baile de los pobres bollywoodi és reggaetón zenei elemeket tartalmaz, a La bala pedig olyan hangulatot teremt, mintha egy spagettiwesternnek lenne a kísérőzenéje.[13] A Vamo' a portarnos mal ritmusában ska és merengue hatását lehet érezni.[5][13] A Muerte en Hawaii című számban Visitante ukulelén játszik, ettől válik a dal „cool beach” hangzásúvá.[5][14] Az együttes legismertebb száma a Latinoamérica folklór jellegű, a dal előadásában három meghívott vendégénekesnő adja a vokált: a perui Susana Baca, a kolumbiai Totó la Momposina és a brazil Maria Rita.[11]

Dalszöveg[szerkesztés]

Az korábbi nagylemez megjelenése óta átélt események hatására Residente az Entren los que quieran albumon még több figyelmet szentelt a politikának.[5] A Calma pueblo (Nyugi, emberek) című számban többek között szó esik becstelen politikusokról, az élőkoncerteket meghamisító playbackről és a könnyűzenei iparban payola néven ismert jelenségről, amikor a lemezkiadók kenőpénzt fizetnek a DJ-knek, hogy bizonyos lemezeket gyakrabban játsszanak. Residente utal a Calle 13 szponzoraira is, a dalszöveg egyik sorában azt mondja: „Nem az Adidas használ engem, én használom az Adidast (»Adidas no me usa, yo estoy usando Adidas«).”[15] Residente eredetileg nyolc oldalnyi szöveget írt ehhez a dalhoz, amiből aztán nagyon sokat törölt. Elmondása szerint „a dalszöveg olyannak tűnt, mintha egy röpirat lett volna, és én nem ezt akartam.”[15] A Digo lo que pienso (Azt mondom, amit gondolok) számról úgy vélekedtek, hogy az „gyilkos támadás” San Juan polgármestere, Jorge Santini Padilla ellen.[12]

A Latinoamérica a latin-amerikai kontinens kultúráját dicsőíti, egyben pedig elítéli az Egyesült Államok beavatkozását a régió politikájába;[16] a dalban Residente megfogadja, hogy soha nem felejti el a Kondor-hadműveletet.[17][* 1] A La bala (A golyó) egy lövedék röppályájának a leírásával tiltakozik az értelmetlen erőszak ellen.[18] Visitante szerint a Prepárame la cena (Csináld meg a vacsorám) a bebörtönzöttségről szól, amihez hozzátette: „Előfordulhat néha, hogy börtönbe zártak, ám közben te kint vagy.”[10] A Baile de los pobres (Szegények tánca) számról azt írták, hogy „kéjsóvár dal”, mondanivalójában pedig hasonlít Billy Joel 1983-ban megjelent Uptown Girl című számához, ami a „munkásosztály vágyainak” ad hangot.[18] Residente gyengédebb oldalát az albumon a La vuelta al mundo (A világ körül) című dalban képviseli, ebben két fiatal kitör a monoton irodai munka ketrecéből és világ körüli útra indul.[5]

Fogadtatás[szerkesztés]

Listák[szerkesztés]

Az Entren los que quieran a hatodik helyet érte el a Billboard Top Latin Albums listán és 25 hétig volt fenn.[1] A Billbord Rap Albums listán egy hétig volt a 25. helyen,[1] a Top Current Album listán pedig a 199. volt.[19] Az első helyig jutott Argentínában,[20] a 22. helyig Mexikóban,[21] és a 90. helyig Spanyolországban.[22]

Heti listák

2010 Legjobb
helyezés
Argentine Albums Chart[20] 1
Mexican Albums Chart[21] 22
Spanish Albums Chart[22] 90
U.S. Billboard Top Current Albums[19] 90
U.S. Billboard Top Latin Albums[1] 6
U.S. Billboard Top Rap Albums[1] 26

Év végi listák

Billboard 2011 Helyezés
U.S. Latin Albums)[23] 68
U.S. Latin Rhythm Albums[24] 6

Kritikák[szerkesztés]

Kritikák
SzerzőÉrtékelés
AllMusic3.5/5[12]
Entertainment WeeklyA-[25]
The Tufts Daily4/5[26]

Az Entren los que qiueran általában pozitív visszhangot kapott a kritikusok körében. Melissa Maerz az Entertainment Weekly magazinban az albumnak A- fokozatot adott és azt írta, „az album bollywoodi, hawaii és latin stílusú, gyújtó hatású agitprop dalai arra késztetik az embert, hogy bombát dobjon minden olyan rádióállomásra, amelyik nem akar spanyol nyelvű rockot játszani.”[25] Mariano Prunes, az AllMusic kritikusa az albumnak három és fél csillagot adott a maximális ötből, mert bár a lemezt végig nagyon erősnek találta, viszont kevésbé érezte sokkoló hatásúnak az együttes korábbi albumainál: „bár az album előrehaladtával a ritmus erős, a szöveg pedig szellemes marad, a maximális hatás kezd magától kifulladni.”[12] Jasmine Garsd a National Public Radio szerkesztője dicsérte az albumot, a Latinoamérica dalról pedig úgy vélekedett, hogy „egy gyönyörű óda a latinokhoz, éljenek bárhol.”[27] Gards véleménye szerint az együttes azért vonzó a latin-amerikaiaknak, mert „kitartóan küzdenek a Latin-Amerikában nagyon is létező szörnyűségek ellen. Ugyanakkor dacosságuk egy része abban rejlik, hogy képesek szórakoztatóak, viccesek és szexik lenni mindezen borzalmak ellenére.”[27]

Bill Friskics-Warren, a The Washington Post kritikusa különösen a Calma pueblo, a La bala és a Vamo' a portarnos mal számokat ajánlotta az albumról és dicsérte Visitante sokrétű zenéjét azt írva szerzeményeiről, hogy „azok ugyanannyira tudatosak, mint az együttes üzenete.”[13] Judy Cantor-Navas a Billboard magazinban a La bala című számot az album leghatásosabb felvételének nevezte és azt írta, hogy „a Calle 13 együttes első személyben előadott heves társadalomkritikája és mindenre kiterjedő lázadása bátorságot és tisztességességet közvetít még akkor is, ha Residente védekező hencegése esetleg fárasztóvá válhat.”[11] Melissa MacEwen a The Tufts Daily napilapban ötből négy csillagot adott az albumnak, véleménye szerint „az album nagyon fülbemászó, szövege szellemes, jó a dalok szerkezete, és kifejezetten olyan érzést kelt, hogy jól lehet rá táncolni.”[26]

Díjak[szerkesztés]

Az Entren los que quieran albumot a 2011-es Latin Grammy-díjátadó előtt tíz kategóriában jelölték, ami rekord a díj történetében.[28] Jon Pareles a The New York Times-ban úgy vélekedett, az együttest eklektikus zenei kísérlete segítette hozzá, hogy több kategóriában is jelöljék.[29] A 2008-ban megjelent Los de atrás vienen conmigo album után ez az együttes második nagylemeze, amelyik elnyerte Az év albuma díjat. Ezen kívül nyertek még A legjobb urban zenei album és a Baile de los pobres számmal A legjobb urban zenei dal kategóriában. További két díjat kapott a Latinoamérica című szám, egyet Az év dala és a másikat Az év felvétele kategóriában. Az albumot Grammy-díjra nevezték a Best Latin, Pop or Rock Album kategóriában.[30] Mexikóban az albumot kétszer jelölték Premios Oye!-díjra, a Prepárame la cena című dalt pedig a Telenovela egyik show műsorában jelölték Az év dala díjra.[31]

Az album dalai[szerkesztés]

Az összes dalszöveg szerzője Residente; az összes szám szerzője Visitante[9].

# Cím Hossz
1. Intro 3:17
2. Calma pueblo (közreműködik Omar Rodríguez-López) 4:10
3. El baile de los pobres 3:32
4. La vuelta al mundo 3:54
5. La bala 4:27
6. Vamo' a portarnos mal 4:04
7. Latinoamérica (közreműködik Totó la Momposina, Susana Baca, Maria Rita és Gustavo Santaolalla) 4:58
8. Inter – En Annunakilandia (Interlude) 1:04
9. Digo lo que pienso 4:53
10. Muerte en Hawaii 3:10
11. Todo se mueve (közreműködik Seun Kuti és Nestor Torres) 3:22
12. El hormiguero 5:05
13. Prepárame la cena 5:19
14. Outro 1:11
52:31

Koncertkörút[szerkesztés]

A Calle 13 együttes az Entren los que quieran album zenei anyagával nagyszabású nemzetközi turnéba kezdett 2011. január 20-án. A 2012. december 15-ig tartó koncertkörút során összesen 92 alkalommal léptek fel Észak- és Dél-Amerika valamint Európa különböző nagyvárosaiban.[32][33]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A Kondor-hadművelet során Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Paraguay, Peru és Uruguay katonai diktatúrái az Egyesült Államok segítségével koordináltan elraboltak, megkínoztak és meggyilkoltak több ezer, a rezsimekkel szemben álló aktivistát, diákot, gerillát, papot, szakszervezeti tagot és újságírót.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e Entren Los Que Quieran – Chart History. Billboard. Prometheus Global Media. [2015. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 13.)
  2. Past Winners Search. LatinGRAMMY.com. (Hozzáférés: 2014. október 13.)
  3. Isabela Raygoza: 2012 Grammy Nominees: Latin Categories. REMEZCLA MUSICA, 2011. december 1. [2014. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 13.)
  4. Cobo, Leila: Juan Gabriel Steals Show, Calle 13 Sweep Latin Grammys. Billboard. Prometheus Global Media, 2009. november 6. (Hozzáférés: 2014. október 13.)
  5. a b c d e f g h Morales, Ed. „Calle 13's Residente tames his anger in new CD, 'Everybody Is Welcome'”, NY Daily News, Mortimer Zuckerman, 2010. november 17. (Hozzáférés: 2014. október 13.) 
  6. Rohter, Larry. „Continuing Days of Independence for Calle 13”, The New York Times, The New York Times Company, 2010. április 8. (Hozzáférés: 2014. október 13.) 
  7. Ana María Abruña: ¡200,000 vieron a Calle 13 en Cuba!. primerahora.com, 2010. március 23. (Hozzáférés: 2014. október 30.)
  8. (2010) Album jegyzetek for Entren Los Que Quieran by Calle 13. Sony Music Latin (0015133-02).
  9. a b Entren Los Que Quieran – Calle 13 – Songs, Reviews, Credits, Awards. AllMusic. (Hozzáférés: 2014. október 10.)
  10. a b c Bastidas, Grace: Calle 13 "Said No to Reggaeton" on New Album. Latina, 2010. november 4. [2010. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 20.)
  11. a b c Cantor-Navas, Judy: Calle 13, "Entren los Que Quieran". Billboard. Prometheus Global Media, 2010. december 3. [2013. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 20.)
  12. a b c d Prunes, Mariano: Entren Los Que Quieran Review. AllMusic. Prometheus Global Media. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  13. a b c Friskics-Warren, Bill: Review of Calle 13's 'Entren Los Que Quieran'. The Washington Post, 2010. november 30. (Hozzáférés: 2014. október 20.)
  14. Hoffman, Anne: New Calle 13 Video 'Muerte En Hawaii' Pushes The Limit. National Public Radio, 2012. július 12. (Hozzáférés: 2014. október 20.)
  15. a b Cobo, Leila: Calle 13 Promotes New Album with Nudity and Crazy Beats. Billboard. Prometheus Global Media, 2010. szeptember 14. (Hozzáférés: 2014. október 27.)
  16. Pérez-Duthie, Juan Carlos. „Calle 13 brings its urban Latin sound and fiery politics to L.A.”, Los Angeles Times, Tribune Company, 2012. május 12. (Hozzáférés: 2014. október 27.) 
  17. Megkezdődött a Kondor-hadművelet pere Argentínában, 2013. március 9. [2014. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 27.)
  18. a b Garsd, Jasmine: First Listen: Calle 13, 'Entren Los Que Quieran'. National Public Radio, 2010. november 19. (Hozzáférés: 2014. október 27.)
  19. a b Top Current Albums Chart – December 11, 2012. Billboard. Prometheus Global Media, 2012. december 11.[halott link]
  20. a b Rankings y Estadisticas. CAPIF, 2010. november 21. [2011. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  21. a b Calle 13 – Entren Los Que Quieran. Top 100 Mexico. [2012. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  22. a b Calle 13 – Entren Los Que Quieran. Productores de Música de España, 2010. november 26. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  23. 2011 Year End Charts – Latin Albums. Billboard. Prometheus Global Media. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  24. 2011 Year End Charts – Latin Rhythm Albums. Billboard. Prometheus Global Media[halott link]
  25. a b Maerz, Melissa: Review: Calle 13 – Entren Los Que Quieran. Entertainment Weekly. Time, Inc., 2010. november 16. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  26. a b MacEwen, Melissa: Crisper and more mature, Calle 13 returns with politically−charged album, ‘Entren Los Que Quieran’. The Tufts Daily, 2010. december 6. [2012. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  27. a b Garsd, Jasmine: First Listen: Calle 13, 'Entren Los Que Quieran'. NPR: First Listen. National Public Radio, 2010. november 19. (Hozzáférés: 2014. október 28.)
  28. Latin Grammy Nominations: Calle 13 Lead With a Record 10. Billboard, 2011. szeptember 14. (Hozzáférés: 2014. október 10.)
  29. Pareles, Jon. „Calle 13 Wins Big at Latin Grammys”, The New York Times, 2011. november 10. (Hozzáférés: 2014. október 30.) 
  30. Grammy Awards 2012: Winners and nominees list”, Los Angeles Times, Tribune Company (Hozzáférés: 2014. október 30.) 
  31. Premios Oye! Nominados 2012 (PDF). Academia Nacional de la Música en México. [2012. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 30.)
  32. Calle 13 Concert Map by year: 2011. setlist.fm. (Hozzáférés: 2014. október 30.)
  33. Calle 13 Announces First 11 Shows for Entren los Que Quieran U.S. Tour With Miami Gig May 27. Miami New Times, 2011. április 7. [2011. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 30.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Entren Los Que Quieran című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.