Divékszécs
| Divékszécs (Seč) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Privigyei |
| Rang | község |
| Polgármester | Anton Vrecko |
| Irányítószám | 972 26 (pošta Nitrianske Rudno) |
| Körzethívószám | 046 |
| Forgalmi rendszám | PD |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 394 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 51 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 446 m |
| Terület | 7,65 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 49′ 16″, k. h. 18° 30′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 16″, k. h. 18° 30′ 10″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Divékszécs (1899-ig Szecs, szlovákul Seč) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
Privigyétől 16 km-re északnyugatra fekszik. A község határa erdőkben rendkívül gazdag, erre utal címere is.
Története
1275-ben Zeech néven, más források szerint 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először.
Vályi András szerint "SZÉCS. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura Bossányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kosztolnafalvának szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű." [2]
Fényes Elek szerint "Szécs, tót falu, Nyitra vmegyében, Kosztolnafalva filial., 257 kath. lakossal. F. u. Bosányi család. Ut. p. Privigye."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
Népessége
1880-ban 222 lakosából 217 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 262 lakosából 253 szlovák és 7 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 301 lakosából 298 szlovák és 3 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 314 lakosából 309 szlovák és 3 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 334 lakosa mind csehszlovák volt.
1930-ban 348 lakosa mind csehszlovák volt.
1991-ben 416 lakosából 414 szlovák volt.
2001-ben 406 lakosából 402 szlovák volt.
2011-ben 391 lakosából 362 szlovák volt.
Nevezetességei
- Szűz Mária kápolnája a 19. század elején épült.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
A Privigyei járás települései | ||
|---|---|---|
Privigye (Prievidza) Alsóvesztény (Dolné Vestenice) · Bajmóc (Bojnice) · Bajmócapáti (Opatovce nad Nitrou) · Bajmóclazán (Lazany) · Besztercsény (Bystričany) · Bélapataka (Valaská Belá) · Cégely (Cigeľ) · Csavajó (Čavoj) · Cserenye (Čereňany) · Csék (Malinová) · Delzsény (Dlžín) · Divékrudnó (Nitrianske Rudno) · Divékszécs (Seč) · Divéktemes (Temeš) · Divékújfalu (Diviacka Nová Ves) · Erdőrét (Poluvsie) · Felsővesztény (Horné Vestenice) · Hársas (Lipník) · Parlag (Jalovec) · Kányahegy (Kanianka) · Kemenec (Kamenec pod Vtáčnikom) · Keselőkő (Podhradie) · Kiscsóta (Malá Čausa) · Kisegyházas (Kostolná Ves) · Kispróna (Pravenec) · Kocurány (Kocurany) · Kovácspalota (Tužina) · Kós (Koš) · Lestyén (Liešťany) · Mohos (Poruba) · Nagycsóta (Veľká Čausa) · Nádasérberzseny (Nedožery-Brezany) · Nemeskosztolány (Zemianske Kostoľany) · Nevigyén (Nevidzany) · Németpróna (Nitrianske Pravno) · Nyitrabánya (Handlová) · Nyitradivék (Diviaky nad Nitricou) · Nyitrafenyves (Chvojnica) · Nyitrafő (Kľačno) · Nyitranovák (Nováky) · Nyitraszucsány (Nitrianske Sučany) · Oszlány (Oslany) · Ófelfalu (Horná Ves) · Papszabadi (Lehota pod Vtáčnikom)· Radóc (Radobica) · Rákosvölgyudvarnok (Nitrica) · Rásztony (Ráztočno) · Rudnószabadi (Rudnianska Lehota) · Sújtó (Šutovce) · Szebed (Sebedražie) · Tormásborosznó (Chrenovec–Brusno) |  | |
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |