Csong Mjonghva
| Csong Mjonghva | |
 | |
| Született | 1944. március 19. (80 éves)[1][2] |
| Állampolgársága | amerikai[3] |
| Foglalkozása | gordonkaművész |
| Iskolái |
|
| Zenei pályafutása | |
| Műfajok | komolyzene |
| Hangszer | gordonka |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csong Mjonghva (), hangul: 정명화, Nyugaton Myung-Wha Chung (Szöul, 1944. március 19. –) dél-koreai csellóművész, tanár.
Élete, munkássága
Csong 1944-ben született az akkor japán megszállás alatt álló Szöulban. A család hét gyermeket nevelt, anyjuk tanította őket zongorázni. Tanult hegedülni is, de hamar kiderült, hogy a gordonka áll hozzá a legközelebb. Mind a hét testvér zenélt, közülük rajta kívül még ketten lettek világhírű zenészek: Csong Mjonghun () zongorista, karmester és Csong Gjonghva () hegedűs.[4] Középiskolai tanulmányait a Szöuli Művészeti Iskolában végezte, és fellépett a Szöuli Filharmonikus Zenekarral. Szülei ezután Amerikába küldték továbbtanulni. 1961-től 1965-ig a New York-i Juilliard School hallgatója volt, Leonard Rose tanítványaként. Ezután három évig a Dél-Karolina-i Egyetemen tanult Gregor Piatigorskynál. 1967-ben a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekarral és a Zubin Mehtával lépett fel, ez volt az első szereplése külföldi zenekarral.[4]
Profi zenészként 1969-ben debütált San Franciscóban, a Detroiti Szimfonikus Zenekar szabadtéri koncertjén Csajkovszkij-műsorral, majd még ebben az évben az olaszországi Spoletóban játszott. Az év végén a Fehér Házban lépett fel két testvérével Richard Nixon elnök előtt. 1971-ben megnyerte a Genfi Nemzetközi Zenei Versenyt.[5] Ettől kezdve a világ vezető zenekaraival és karmestereivel játszott együtt, köztük a Royal Filharmonikus Zenekarral, a Philharmonia Zenekarral, a Hallé Zenekarral, a Birminghami Szimfonikus Zenekarral, a londoni Mozart Playersszel; a Los Angeles-i, a Detroiti, a Houstoni, a Washington Szimfonikus Zenekarral, a Római Santa Cecilia zenekarával, a Suisse Romande Zenekarral, az Izraeli Filharmonikusokkal stb.[6] Testvéreivel együtt a Csong trió (Chung Trio) keretében kamarazenét játszott. 1982-ben a trióval turnén vett részt az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Olaszországban.[7] Számos fesztiválon szerepelt, többek között Luzernben, a firenzei Maggio Musicalén, Spoletóban és Dijonban.[8] „A zene a szívem kifejezése. Mivel sok embernek át tudom adni kedvenc zenémet, a cselló a hangom és a szívem” – nyilatkozta.[4] 2008-ban visszavonult a koncertezéstől. Számos nemzetközi csellóverseny zsűrijében tevékenykedik, például a Csajkovszkij, a Cassado, az Enescu, a Jun Isang és a Queen Elizabeth versenyen.[6]
1992-ben az ENSZ kábítószer-ellenes programjának jószolgálati nagykövete, Dél-Koreában pedig az UNICEF jószolgálati nagykövete lett. 2010-től a phjongcshangi Great Mountains Music (később Music in PyeongChang) Festival művészeti vezetője.[6][9] 2008-ban a Koreai Világnap nagykövetévé nevezték ki. 1992-ben Dél-Koreában megkapta a Nemzeti Kulturális Érdemrendet, az USA-ban pedig a Kiválóság 2000-díjat.[6]
1993-tól tanított a Koreai Nemzeti Művészeti Egyetemen, 2007-től a New York-i Mannes College of Music csellóprofesszora volt.[4] Hangszere az 1731-ben készült „Braga” Stradivarius.
A férje Ku Szamjol (구삼열, ) kommunikációs szakember, újságíró, 1970 óta házasok.[4]
Felvételei
| Megjelenés | Tartalom | Közreműködők | Kiadó |
|---|---|---|---|
| 1981 | Csajkovszkij: Piano Concerto No. 1; Violin Concerto; Rococo Variations; Beethoven: Triple Concerto | Csong Mjonghva (), Csong Gjonghva (), Csong Mjonghun (), Philharmonia Orchestra, Los Angeles Philharmonic Orchestra, Charles Dutoit, Orchestre Symphonique de Montréal | Decca |
| 1986 | Dvořák: Piano Trios Op. 21, Op. 65 | Csong trió (Csong Mjonghva (), Csong Gjonghva (), Csong Mjonghun ()) | Decca |
| 1988 | Csajkovszkij: Piano Trio in A Minor; Sosztakovics: Piano Trio No. 1 | Csong trió (Csong Mjonghva (), Csong Gjonghva (), Csong Mjonghun ()) | EMI |
| 1988 | Beethoven: Triple Concerto, Romance in E minor, Violin Romances Op. 40 & Op. 50 | Philharmonia Orchestra, Csong Mjonghun (), Csong Mjonghva (), Csong Gjonghva (), Patrick Gallois, Pascal Gallois | Deutsche Grammophon |
| 1992 | Beethoven: Piano Trios No. 4 & No. 7 | Csong trió (Csong Mjonghva (), Csong Gjonghva (), Csong Mjonghun ()) | EMI |
| 1995 | Mendelssohn: Piano Trio No.1 in D Minor, Op.49; Brahms: Piano Trio No.1 in B, Op.8 | Csong trió (Csong Mjonghva (), Csong Gjonghva (), Csong Mjonghun ()) | Decca |
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Myung-Wha Chung című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Cshö: Cshö Namszu: 정명화 "첼로 40년, 내인생 3가지 행운은...". news.mt.co.kr (koreaiul) (2009. december 29.) (Hozzáférés: 2020. november 7.)
- ↑ Kim: Kim Szonghjon: "이틀만 첼로 놔도 굳은살 사라져 다시 아파": 올해로 데뷔 40년… 첼리스트 정명화. chosun.com (koreaiul) (2009. március 27.) (Hozzáférés: 2020. november 7.)
- ↑ Festival: Myung-Wha Chung. festivalenescu.ro (angolul) (2018) (Hozzáférés: 2020. november 7.)
- 정명화, 세계한인의 날 홍보대사 위촉. naver.com. (koreaiul) Naver Corp. (2008. szeptember 4.)
- ↑ Medici: Myung-Wha Chung. tch15.medici.tv. (angolul) Medici.tv (Hozzáférés: 2020. november 7.)
- ↑ AS: Call for Participants: Masterclass with Myung-Wha Chung. asiasociety.org. (angolul) Asia Society (2015) (Hozzáférés: 2020. november 7.)
- ↑ Kang: Kang Ki-heon: Chung Trio holds tribute concert for late mother. koreajoongangdaily.joins.com. (angolul) Korea Joong And Daily (2011. december 16.) (Hozzáférés: 2020. november 7.)
- ↑ Rockwell: John Rockwell: Concert: Chung trio. nytimes.com. (angolul) The New York Times (1982. december 21.) (Hozzáférés: 2020. november 7.)
