Szegedi Fegyház és Börtön
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Csillag börtön szócikkből átirányítva)
Koordináták: é. sz. 46° 15′ 26,3″, k. h. 20° 8′ 14,0″ A Szegedi Fegyház és Börtön (közismert néven "Csillagbörtön") büntetés-végrehajtási intézet a Csongrád megye székhelyén, Szegeden. Költségvetési szerv, jogi személy.
Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben:
- az előzetes letartóztatással,
- a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével,
- a férfi elítéltek életfogytig tartó szabadságvesztésével, továbbá
- az elzárással
összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása.
Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
- 1785-ben II. József császár a szenci fenyítőházat Szegedre költöztette át, a vár kazamatáiba. A várbörtön 1874-íg működött, a máig létező büntetés-végrehajtási intézet létrehozásáról 1881-ben döntöttek.
- A Szegedi Királyi Kerületi Börtön építését 1883-ban kezdték meg Wágner Lajos szegedi műépítész tervei alapján. Alapító okirata szerint 1884-ben létesült, a rendeltetésének 1885. január 1-jén adták át.
- Az épületkomplexum eredetileg három funkcionális egységből állt: a két épületszárnyból álló törvényszéki fogházból, a büntetőtörvényszéki palotából és a kerületi börtönből (ez épült csillag alakban, innen a közismert „Csillagbörtön” elnevezés).
- 1921-ben a rabok foglalkoztatására létrejött az újszegedi bérgazdaság, 1938-ban pedig a nagyfai mezőgazdasági egységben (ma: Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet) kezdődött meg a munkáltatás.
- A második világháború végén a börtönépületben hadifogolytábor működött.
- 1960 és 1970 között átfogó épület- és épületgépészeti felújítás történt, 1962-ben alagút épül a börtön és az üzemcsarnok között.
- 1986-ban elkészült az ún. „csillag toldalékszárny” (fürdők, foglalkoztató helyiségek), és kiépült a zárt láncú biztonsági rendszer.
- Az átmeneti csoportba helyezetek részére a Dorozsmai úton felépült az ún. „Átmeneti Intézet”, amely 1996-ig üzemelt. Ugyanitt 2002-ben adták át a II. objektumot, az ún. „előzetes börtönt”.
- A Vasasszentpéter utcában 1890-ben államfogház létesült, amely 1945-ig működött, majd az épületében szolgálati lakásokat alakítottak ki. Az előzetes letartóztatottakat 1952-ig a Széchenyi téri törvényszéki „fiókfogházban” őrizték.
- A második világháború alatt a Béke utcában internálótábor, majd a börtön kezelésében álló „külső katonai fogház” működött 1953-ig.
Az elítéltek foglalkoztatását az intézet mellett működő Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft. (jogelődje az Alföldi Bútorgyártó Kft.) szolgálja.
A „Csillagban” és az államfogházban egyaránt sok híres és hírhedt személyiség raboskodott, így Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás is.
Irodalom [szerkesztés]
- Lőrincz József & Nagy Ferenc, Börtönügy Magyarországon, Budapest, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, 1997, ISBN 963-03-4346-0
- 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról
- Csillagbörtön 1885-2005, Szegedi Fegyház és Börtön, Szeged, 2005, 48 p.
- Oláh Miklós: A Csillagépület. Bába Kiadó, Szeged, 2005, 106 p., ISBN 963-9511-98-6
- Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből. Bába Kiadó, Szeged, 2000, 152 p., ISBN 963-9144-97-5
- Oláh Miklós (szerk.): Ora et labora - Hitélet és az egyház tevékenysége a Csillagbörtönben a XIX. században és a XX. század végén, Bába Kiadó, Szeged, 2000, 199 p., ISBN 963-9144-85-1
- 50 éves a Börtönbútorgyár. (Szerk. Oláh Miklós) Bába Kiadó, Szeged 2001. 272 p., ISBN 963-9347-27-2
