Cseles Márton
Cseles Márton | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Cseles Márton |
Született | 1641. október 28. Rózsavölgy |
Nemzetiség | magyar |
Elhunyt | 1709. január 14. (67 évesen) Sárospatak |
Munkássága | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | római katolikus |
Cseles Márton (Rózsavölgy, 1641. október 28. – Sárospatak, 1709. január 14.) bölcselet- és hittudós, jezsuita rendi tanár.
Élete
[szerkesztés]1657-ben lépett a jezsuita rendbe. Nagyszombatban (1673–76) filozófiát, Grazban és Bécsben egyházjogot, szentírást és teológiát is tanított. Kollonich Lipót esztergomi érsek megbízásából 1694-ben Rómába kerül. A Vatikáni levéltárban az ő munkásságával kezdődik a magyar forrásmunkák feltárása – 1695-ben ő bukkant rá a Riccardus-jelentésre, amiben a pápai kúria számára összefoglalták Julianus barát első útjának eredményeit.
Visszatérvén hazájába, a győri rendház főnöke lett, ahol a teológusokat tanította, majd átment a pozsonyi rendházba. A Rákóczi-szabadságharc idején tartományfőnök volt, ekkor Rákóczi hívei elfogták és Érsekújvárba, majd Nyitrára, végül Munkácsra hurcolták, ahol egy éven át volt fogságban. Kortársai a magyar Ciceronak nevezték.
A vatikáni könyvtárban 1701–1702-ben mint a Péter basilica penitentiariusa kutatásokat tett és búvárlatainak eredményét 11 kötetben a budapesti Egyetemi Könyvtár őrzi; ezek közt: Thesaurus Bullarum, brevium ecclesiae Hungaricae jura privilegia, historiam spectantia (Kaprinai gyűjt. A. XII–XIV. k.)
Munkái
[szerkesztés]- Elucidatio historico-chronologica de episcopatu Transilvaniae. Romae (1702, ivrét)
- Decennium Georgii Szécsényi metropolitae Strigoniensis. Tyrnaviae, 1721 (névtelenül)
- Descriptio amplitudinis episcopatus Sirmiensis (kézirat)
- Inchofer Menyhért híres Annaleseinek folytatását is ő küldte Rómából.
Lásd még
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Vásáry István: Cseles Márton magyar őstörténeti feljegyzései (1659-98), in: Az előkelő idegen – III. Nemzetközi Vámbéry Konferencia. Dunaszerdahely, 234-257.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.