Bölényfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen B36Bot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 3., 11:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (turisztikai régió/régió paraméter eltávolítása a Szlovák település infoboxból (WP:BÜ) AWB)
Bölényfalu
Bölényfalu télen
Bölényfalu télen
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurdossini
Rangközség
Első írásos említés1593
PolgármesterVladimír Šiška
Irányítószám027 32
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámTS
Népesség
Teljes népesség1913 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság762 m
Terület72,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 16′, k. h. 19° 37′Koordináták: é. sz. 49° 16′, k. h. 19° 37′
Bölényfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bölényfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A Szent Erzsébet-templom

Bölényfalu (1899 előtt és szlovákul Zuberec) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Turdossini járásában.

Fekvése

Alsókubintól 32 km-re északkeletre a Nyugati-Tátra tövében fekszik.

Nevének eredete

Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy környéke bölényben gazdag terület volt. A szlovák zubor is bölényt jelent.

Története

Első lakói a 14. században az Árva mentéről települtek ide és az árvai vár szolgálónépei voltak. A falu alapítása azonban csak 1593-ban történt a soltészjog alapján. Ekkor szerepel először oklevélben "Zwberczyc" néven. Alapításakor a soltészén kívül öt ház állt a településen. 1598-ban "Zubercze", 1647-ben "Zuberecz" alakban említik. A falu a Bocskai-felkelés idején elnéptelenedett és 1609-ben népesült be újra. 1612-ben ura Thurzó György nádor Baran Jakab zubereci soltésznak kiváltságlevelet adott, ebben meghatározta a falu határait is. 1619-ben a falut a Tomcsik, Opyda, Sztankó és Debnár családok lakták. 1624-ben Zuberecen 12 család lakott, ami mintegy 60 lakost jelent. 1647-ben az adóösszeírás szerint a falu soltész nélkül egy portáig adózott. Ez évi 20 ezüstdénárt jelentett. 1677-ben a falu vezetője Zuberszky Márton volt, rajta kívül 36 család élt itt. 1670 és 1680 között kuruc csapatok többször is feldúlták. 1683-ban Sobieski János lengyel király lengyel-litván seregének kozák-tatár csapatai pusztították el. Csak a 18. század elején telepítették be újra. 1715-ben 30 családja, mintegy 150 lakosa volt. 1778-ban 332 volt a lakosok száma. 1828-ban 127 házában 889 lakos élt. 1870-ben 182 ház állt itt 1007 lakossal. Lakói a mezőgazdaságon kívül mészégetéssel, vászonszövéssel, idénymunkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint " ZUBERECZ. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Habonkának szomszédságában, mellynek filiája; Kárpát hegyének tövében, Studena vize mellett, melly víz pisztrángokkal kedveskedik; határja tsekélyes."[2]

Fényes Elek szerint " Zuberecz, tót f. Árva v. 882 kath., 7 zsidó lak., kik szinte sok durva posztót csinálnak. Vasbányák. 44 4/8 sessio. A Studenna patakja a falu felett a földben eltünik, és mintegy 800 ölnyi távolságra a föld alatt folyván – ismét látható lesz. Pisztrangjai jó izük miatt hiresek. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."[3]

A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott. A második világháború alatt területén élénk partizántevékenység folyt. A háború után a földet magángazdaságokban művelték. Kőbánya is működött itt.

Népessége

1910-ben 920, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 1806 lakosából 1774 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Szent Vendelnek szentelt római katolikus temploma 1933-ban épült. A templom előtti kereszt 1834-ben készült.
  • Határában a Bresztová-tetőn található az 1967-ben alapított Árvai Falumúzeum.
  • A Sztudená-völgyben van az 1,8 km hosszú Bresztovái-barlang.
  • Májusfa ünnepség

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások