Bánnyíres
| Bánnyíres (Brezolupy) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Polgármester | Jarmila Hrúzová |
| Irányítószám | 957 01 (pošta Bánovce nad Bebravou 1) |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 504 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 79 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 6,34 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 42′, k. h. 18° 18′48.700000°N 18.300000°EKoordináták: é. sz. 48° 42′, k. h. 18° 18′48.700000°N 18.300000°E | |
| Bánnyíres weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bánnyíres (1899-ig Brezolub, szlovákul: Brezolupy) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban, Bántól 5 km-re délkeletre.
Története
1323-ban említik először. Neve a szláv brezolupy (= nyírhántók) névből származik. 1471-ben "Brezolwpy" néven szerepel. Az ugróci váruradalom része volt, majd a 19. század végétől a báni-trencséni uradalomhoz tartozott. 1598-ban 13 háza volt. 1715-ben 3 adóegysége volt. 1784-ben 21 házában 25 család és 139 lakos élt. 1828-ban 20 háza és 146 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, fakereskedéssel, a 19. századtól szeszfőzéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "BREZOLUP. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Illésházy Uraság, fekszik Nyitra Vármegyének szélén Vizotsányhoz nem meszsze Zaj Ugrotztól fél mértföldnyire. Határja soványas réttyei jobbak, legelője elég, más fogyatkozásaira nézve, harmadik Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Brezolub, tót falu, Trencsén vagy az uj rend. szerint Nyitra vármegyében, 151 kath., 3 zsidó lak. – Vizoczán filial. F. u. többen. Ut. post. Nyitra-Zsámbokrét."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. 1921-ben egy tűzvészben az egész falu leégett. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben.
Népessége
1910-ben 322, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 437 lakosából 427 szlovák volt.
2011-ben 504 lakosából 481 szlovák volt.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |