Buitreraptor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Buitreraptor
Evolúciós időszak: késő kréta 90 Ma
A Buitreraptor csontváza a Field Természetrajzi Múzeum (Field Museum of Natural History) gyűjteményében.
A Buitreraptor csontváza a Field Természetrajzi Múzeum (Field Museum of Natural History) gyűjteményében.
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Család: Dromaeosauridae
Nem: Buitreraptor
Makovicky, Apesteguía & Agnolin, 2005
Fajok
  • B. gonzalezorum Makovicky, Apesteguía & Agnolin, 2005 (típus)
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Buitreraptor témájú kategóriát.

A Buitreraptor (jelentése „keselyű rabló”, a spanyol buitre „keselyű” és a latin raptor „rabló, fosztogató” szavak összetételéből) a húsevő dromaeosaurida dinoszauruszok egyik kakasméretű neme, amely a késő kréta korban élt Argentína területén. Fosszilizált csontjait 2005-ben fedezték Patagóniában a chicagói Field Természetrajzi Múzeum (Field Museum of Natural History) kurátora, Peter Makovicky által vezetett expedíció során, és még ebben az évben leírás készült róla. A Buitreraptort ugyanazon a La Buitrera nevű fosszílialelőhelyen találták meg, ahol a Giganotosaurus, az egyik legnagyobb ismert húsevő dinoszaurusz maradványai is előkerültek.[1] A nem egyetlen ismert faja a Buitreraptor gonzalezorum.

Ősbiogeográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Buitreraptor (elöl) és a Deinonychus (hátul) csontváza a Field Természetrajzi Múzeum (Field Museum of Natural History)

A Buitreraptor körülbelül 90 millió évvel ezelőtt élt, amikor Dél-Amerika a mai Ausztráliához hasonlóan elszigetelt kontinens volt. Egyedi fizikai tulajdonságokkal rendelkezett, az olyan északi dromaeosauridákhoz hasonlóan, mint a Velociraptor. Pofája keskeny, hústépő recék nélküli fogakkal volt ellátva. Ebből az eredeti leírást készítő tudósok arra következtettek, hogy ez a dinoszaurusz a többi dromaeosauridától eltérően nem az aránylag nagyméretű állatokra vadászott, hanem inkább kisebbeket, például gyíkokat és emlősöket ejtett el. A Buitreraptornak valószínűleg tollai voltak.

A Buitreraptoron kívül a déli kontinensekről ismert dromaeosauridák közé tartozik a Neuquenraptor, az Austroraptor, a (2005 előtt felfedezett) dél-amerikai Unenlagia, a (korábban igazi madárnak vélt) madagaszkári Rahonavis, valamint egy Ausztráliában felfedezett, azonosítatlan dromaeosauridaszerű dinoszaurusz, amely csak a fogai alapján ismert. Ez a déli félgömbön tett felfedezés segít tisztázni, hogy a dromaeosauridák családja tényleg elterjedtebb volt-e, mint ahogyan azt korábban gondolták. A bizonyíték azt jelzi, hogy a dromaeosauridák először a jura időszakban tűntek fel, amikor az összes kontinens egymáshoz jóval közelebb helyezkedett el, mint napjainkban. Lehetséges, hogy a dromaeosauridák északról, az ősi Laurázsia kontinensről származnak, és onnan terjedtek át délre Gondwana területére, mivel a déli félgömbről ismert fajok olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek északi rokonaikra nem jellemzők.[1]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Buitreraptor című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. ^ a b Makovicky, Peter J., Apesteguía, Sebastián & Agnolín, Federico L. (2005.). „The earliest dromaeosaurid theropod from South America”. Nature 437, 1007–1011. o. DOI:10.1038/nature03996.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]