Berestyénfalva
Berestyénfalva | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Stubnyafürdői |
Rang | község |
Polgármester | Žaneta Lichnerová |
Irányítószám | 038 22 (pošta Slovenské Pravno) |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | TR |
Népesség | |
Teljes népesség | 136 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 13 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 580 m |
Terület | 11,17 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 18° 44′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 18° 44′ 15″ | |
Berestyénfalva weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Berestyénfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Berestyénfalva (1899-ig Brjesztya, szlovákul Brieštie, németül Brestenhau) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 32 km-re délnyugatra.
Története
A falut a német jog alapján alapították a 14. században, 1392-ben "Beryssth" alakban említik először. 1493-ban "Bryesthe", 1534-ben "Bryzesthe", 1554-ben "Brestia" alakban szerepel az írott forrásokban. A prónai uradalomhoz tartozott, később a Prónay és Kereskényi család birtoka volt. 1594-ben 7 és fél portával adózott. 1715-ben 14 háztartása volt. 1720-ban malma is volt. 1785-ben 30 házában 217 lakos élt. 1828-ban 40 háza és 271 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Vályi András szerint "BRISZTA. vagy Brisztya, Bris. Tót, és német falu Turócz Vármegyében, birtokosai kölömbféle Urak, lakosai leg inkább németek, ’s katolikusok, a’ Tót Prónai Uradalomhoz tartozik, mellyhez közel van helyheztetve. Határja hegyes helyen lévén soványas, réttye szűk, legelője elég, fája mind a’ két féle, harmadik Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Briesztye, tót falu, Thurócz vármegyében, Nyitra vármegye szélén: 81 kath., 190 evang. lak. Földje sovány, hegyes, erdeje sok; legelője jó. F. u. báró Prónay, Nyáry sat. " [3]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. Lakói erdei munkákkal foglalkoztak. 1945 után német lakosságát erőszakkal kitelepítették, ingatlanaikat elvették.
Népessége
1910-ben 352, túlnyomórészt német lakosa volt.
2001-ben 170 lakosából 142 szlovák és 25 német volt.
2011-ben 146 lakosából 134 szlovák és 5 német volt.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.