Berestyénfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 02:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: források --> jegyzetek AWB)
Berestyénfalva
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásStubnyafürdői
Rangközség
PolgármesterŽaneta Lichnerová
Irányítószám038 22 (pošta Slovenské Pravno)
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámTR
Népesség
Teljes népesség136 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság580 m
Terület11,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 18° 44′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 18° 44′ 15″
Berestyénfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berestyénfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Berestyénfalva (1899-ig Brjesztya, szlovákul Brieštie, németül Brestenhau) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.

Fekvése

Turócszentmártontól 32 km-re délnyugatra.

Története

A falut a német jog alapján alapították a 14. században, 1392-ben "Beryssth" alakban említik először. 1493-ban "Bryesthe", 1534-ben "Bryzesthe", 1554-ben "Brestia" alakban szerepel az írott forrásokban. A prónai uradalomhoz tartozott, később a Prónay és Kereskényi család birtoka volt. 1594-ben 7 és fél portával adózott. 1715-ben 14 háztartása volt. 1720-ban malma is volt. 1785-ben 30 házában 217 lakos élt. 1828-ban 40 háza és 271 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Vályi András szerint "BRISZTA. vagy Brisztya, Bris. Tót, és német falu Turócz Vármegyében, birtokosai kölömbféle Urak, lakosai leg inkább németek, ’s katolikusok, a’ Tót Prónai Uradalomhoz tartozik, mellyhez közel van helyheztetve. Határja hegyes helyen lévén soványas, réttye szűk, legelője elég, fája mind a’ két féle, harmadik Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Briesztye, tót falu, Thurócz vármegyében, Nyitra vármegye szélén: 81 kath., 190 evang. lak. Földje sovány, hegyes, erdeje sok; legelője jó. F. u. báró Prónay, Nyáry sat. " [3]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. Lakói erdei munkákkal foglalkoztak. 1945 után német lakosságát erőszakkal kitelepítették, ingatlanaikat elvették.

Népessége

1910-ben 352, túlnyomórészt német lakosa volt.

2001-ben 170 lakosából 142 szlovák és 25 német volt.

2011-ben 146 lakosából 134 szlovák és 5 német volt.

Források

További információk