Belfegor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen ZorróAszter (vitalap | szerkesztései) 2021. február 2., 17:01-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Eredete)
Belfegor
Mozgatható árnyékszéken[1] trónoló ábrázolása A Pokol Enciklopédiájában (Dictionnaire Infernal, 1818)
Mozgatható árnyékszéken[1] trónoló ábrázolása A Pokol Enciklopédiájában (Dictionnaire Infernal, 1818)
Jellemrestség
Specialitásdémon
Belfegor (Jordánia)
Nébó-hegy
Nébó-hegy
Peór-hegy
Peór-hegy
Pozíció Jordánia térképén

Eredetileg Baál-Peór, a démonológiában Belfegor (héberül: בעל פעור azaz baʿal-pəʿōr, a Septuagintában: βεελφεγωρ azaz Beelphegōr illetve a Vulgatában ennek nyomán: Beelphegor. Jelentése: a Peór (hegy) Ura, Peór Úr valószínűleg eredetileg Peór isten értelemben)[2] egy démon, a középkori hagyományok szerint egyike a Pokol hét hercegének, aki felfedezésekhez segítheti az embert. Szintén a középkori elképzelések szerint a hét főbűn közül a restség démona.

Hazai egyéb névváltozatok: Belfagor (Machiavelli nyomán olasz helyesírás szerint) illetve Belphégor francia irodalmi és filmes hatásra.

Eredete

A Peór-hegy nagy valószínűséggel a Nébó-hegytől kb. öt kilométerre északkeletre fekvő hegy.[3] (Ókorival azonosítása, elhelyezkedése vitatott.)[4] A hegy északi lábánál feküdt a Béth-Baál-Peór nevű város (a város nevének jelentése körülbelül: A Peór Urának Háza, Józsua könyve 13. fejezet 20. Béth-Peór alakban).[5]

Peór Ura, Baál Peór feltehetően eredetileg ősi kánaánita természeti (hegy) istenség volt, akinek tisztelőit az egyistenhit elterjedése után természetesen bálványimádóknak tekintettek. Csak a későbbiekben lett kifejezetten ördögi, démoni alak belőle.

Valószínűleg nem Baál isten tiszteletének a helyi változatáról lehetett szó, hanem tőle különböző isteni személyről, akinek csupán a címe a Baál azaz magyarul Úr. (Általánosabb kérdés, hogy a Főniciától és Asszíriától távolabb eső kánaáni területeken tisztelt baálok azonosak-e Baál istennel, vagy különböző istenek. Egyes leletek az azonosságra mutatnak, mások az ellenkezőjére. Lehetséges, hogy ez időben is változott, és egyes baálokat elkezdtek a későbbiekben Baál istennel azonosítani. Nem kizárt, hogy Peór isten esetében is ez történt.)

A személye körüli ellentmondások kialakulása elejét vették az olyan jellegű vallási spekulációknak, hogy a Sion hegy istene eredetileg nem hasonló kánaáni isten, esetleg maga Baál volt-e.[6]

Ábrázolása

Baál-Peór bálvány imádói. Phillip Medhurst gyűjteményéből Bilblia illusztráció Mózes negyedik könyvéhez (a Számok könyvéhez).

Tisztelői eredetileg feltehetően magát a hegyet részesítették vallásos tiszteletben. Azonban megbotránkoztató ábrázolása (fallosz) és a hozzá kapcsolódó szabados rítusok elősegítették, hogy alakja démonivá alakuljon az egyisten hívők szemében.[7]

Sevillai Szent Izidor szerint ebben az időben a Peor hegy (nála Phegor hegy) tetején bálványszobra állt. Továbbá a rómaiak Priaposszal azonosították.[8]

A középkori démonológia a többi ördöghöz hasonló alakot formált belőle.

A XX. században a köztudatba a népszerű francia tévéfilmsorozat (Belphegor, avagy a Louvre fantomja) nyomán az egyiptomi Oziriszhez hasonló szoborábrázolás került, de ez a művészi fantázia terméke. Semmilyen utalás sem lelhető fel arra vonatkozóan, hogy Baált vagy Baál Peórt valaha is Ozirisszal azonosították volna. Annak ellenére, hogy a Baálhoz kapcsolódó történetek egy része (pl. halála) nagyon hasonló.

Egyes, főleg ugariti ábrázolásokon Baál koronája azonban valóban a felső-egyiptomi un. fehér koronára hasonlít, Melkart (azaz Moloch, egyes helyi változatokban „a város királya” helyett „a város ura” azaz Milk-Baˁal) koronája kifejezetten Ozirisz kétoldalt tollakkal díszített un. atef-koronájára emlékeztet. (Ozirisszal ellentétben Melkart/Moloch istent egyes helyeken és időszakokban konkrétan is azonosították Baállal.[9]

Így a filmsorozatban megjelenő ábrázolás (talán a kobra fejdísz kivételével) inkább tekinthető – egy krimiben bőven megengedhető – spekulációnak, mintsem vaskos tévedésnek.

A populáris kultúrába viszont Belfegor – tévesen – a tévéfilmsorozatban szereplő sötét lepelbe öltözött, maszkos nőalakként került. Akinek egyébként a fejkendője óegyiptomi fejkendőre emlékeztet.

A Bibliában

Baál-Peór bálvány imádói. Phillip Medhurst gyűjteményéből.

Mint moabita hegy istenség jelenik meg a Számok könyvében azaz Mózes negyedik könyvében.

Az érzéki rítusok, amellyekkel imádták jelzik a kapcsolatát a föníciai Baállal.

„Mikor pedig Sittimben lakozik vala Izráel, kezde a nép paráználkodni Moáb leányaival. Mert hívogaták a népet az ő isteneik áldozataira; és evék a nép, és imádá azoknak isteneit. És odaszegődék Izráel Bál-Peórhoz; az Úr haragja pedig felgerjede Izráel ellen.” (Számok könyve (Mózes 4. könyve 25. 1-3))
„Elvivé azért Bálák Bálámot a Peór tetejére, a mely a puszta felé néz. És monda Bálám Báláknak: Építtess itt nékem hét oltárt, és készíts el ide nékem hét tulkot és hét kost. Úgy cselekedék azért Bálák, a mint mondotta volt Bálám, és áldozék minden oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost." (Számok könyve (Mózes 4. könyve) 23. 28-30))

A későbbi Fa`ur, és valószínűleg a Chemosh[10] is nevének egy formája (Szent Jeromos Izajás könyvéhez (15. fejezethez) írt kommentárja).

Francia vonatkozások

Collin de Plancy A Pokol Enciklopédiája (Dictionnaire Infernal, 1818) című műve szerint Belfegor volt Pokol nagykövete Franciaországban. Következésképpen legfőbb ellensége Mária Magdolnának, Franciaország egyik védőszentjének.

Egyéb vonatkozások

Belfegornak a középkorban tulajdonított sajátossága, hogy felfedezésekhez segítheti az embert, a középkorban, újkorban több tudomány képviselőjét, orvosokat, alkimistákat olyan gyanúba kevert, hogy felfedezéseiben ördögi erők támogatták. Nincs azonban olyan utalás, mely szerint a Rózsakereszteseket a Belfegor történetekben szereplők szerint ilyen vádakkal illették volna az eretnekség általános vádján is túl.[11]

Emlékezete

Joseph Anton Koch - Tájkép Bálámmal, 1834

A vallásos illetve a démonológiával foglalkozó művekben máig fellelhető alakja.

  • A vallásos festészetben a középkortól viszonylag gyakran ábrázolt jelenet Bálám és Bálák a Peór hegyen általában Belfegorra való utalás nélkül.
  • Inkább a legújabb korban a hálás ábrázolási lehetőséget több jeles festőművész is megragadta és magát az izgalmas rítust is igyekezett megjeleníteni kendőzött (pl. Joseph Anton Koch - Tájkép Bálámmal, 1834) vagy kevésbé kendőzött formában.

Machiavelli nyomán:

  • Machiavelli Belfagor avagy az ördög, aki megnősült (Belfagor arcidiavolo aka Il demonio che prese moglie, 1518) címmel novellát írt Belfegorról.
  • La Fontaine átdolgozása (Belphégor. Nouvelle tirée de Machiavel.) 1682-ben jelent meg.
  • Ottorino Respighi Machiavelli novellája alapján operát írt megidézve a démon alakját az operaszínpadon is (Belfagor, 1923).
  • Vígjáték az 1966-ban bemutatott Belfagor a pokolból című film Vittorio Gassman főszereplésével szintén Machiavelli novellája alapján (L’arcidiavolo, rendezte: Ettore Scola).
  • Feltűnik alakja John Milton az Elveszett Paradicsom című eposzában (Paradise lost, 1667).


Franciaország (La Fontaine és Collin de Plancy után):

  • Megjelenik Victor Hugo A tenger munkásai (Les Travailleurs de la mer, 1866) című regényében.

XX. század:

  • Belphégor a címe Arthur Bernède 1927-es krimi regényének, amelyből illetve folytatásaiból több film is született:

Zene:

  • Belfegore nevét vette fel egy német Gothic rock zenekar az 1980-as évek elején.
  • Belfegor együttes (1988?-1996?) egy magyar heavy metal zenekar.
  • Belphegor pedig egy 1990-es évek elején indult death metal zenekar Salzburgból.

Tudomány:

  • Tréfás kedvű matematikusok Belphegor-prímnek nevezték el az 1000000000000066600000000000001 palindrom prímet, mivel tartalmazza a 666-os számot amelyet tizenhárom-tizenhárom nulla fog közre.

A legutóbbi időkben – feledve a név baljós jellegét – megjelenik cégek, termékek, létesítmények elnevezésében.

Jegyzetek

  1. ↑ Ez az attributuma azt a vélekedést tükrözi, miszerint hívei ürüléket áldoztak neki.
  2. ↑ Kovács Nemere 237. o. szerint ezen kívül magyarázat és forrás nélkül: A Szakadék Ura.
  3. ↑ A Peór-hegy (pirossal) és a Nébó-hegy (Memorial Church of Moses Mount Nebo) a Google Maps műhold felvételén[halott link]
  4. ↑ Például a Szapán hegy Rász es-Samrától (Ras es-Shamra, vagyis az ókori Ugarittól) 50 km-re északra. Feltehetően tévesztés. (Összetévesztése Aliján-Baál-lal [Aliyan-Baal]) Mitológiai ábécé 61. oldal.
  5. ↑ A bibleatlas.org térképe alapján valahol a mai Ammán Na'ur (Na'our) kerületének délnyugati része alatt lehetne.
  6. ↑ Glasenapp szerint legfeljebb a Sínai hegy. 229. oldal
  7. ↑ Egyes kutatók szerint ezek az egyisten hívő zsidók túlzó állításai, aminek célja nem is annyira ezeknek a pogány népeknek a befeketítése volt, mint inkább a már megtértek eltántorítása a hit elhagyástól. Ami ezek szerint valós probléma lehetett. A zsidó teológusok a más hitűeket gyakran az adott istennel paráználodóknak mondták minden valós tartalom nélkül, magát a hitet illetve tiszteletet nevezve paráznaságnak. Így lehetséges, hogy a fallosz ábrázolása is túlzás vagy kitaláció, esetleg valójában oszlopról, obeliszkről volt szó, esetleg azon helyet foglaló bálványszoborról.
  8. ↑ Jankovits László, 231. o. és u. o. 56. lábjegyzet.
  9. ↑ Gyakran ábrázolták Baál feleségét, Anat-ot is atef-koronával. De az ő esetében az egyiptomi kapcsolat világos.
  10. ↑ A bibliai Kemos, Kámós. Feltehetően azonos Samas Napistennel. Kovács Nemere, 131. oldal.
  11. ↑ Szerb Antal Pendragon legendájában Asaph Pendragon (a regényben maga a híres Rózsakereszt) szavai Belfegor említése nélkül: „A Nagy Adeptus kénytelen a fekete mágiához fordulni, hogy a Nagy Mű tovább haladjon. Mert a Legmagasabb nem segített, segítségül hívja most a Legmélyebbet.” 140. o.

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Belfegor&oldid=23513402”