Arthur Bernède

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arthur Bernède
Arthur Bernède by Cazals.jpg
Arthur Bernède
Frédéric-Auguste Cazals portréja
Élete
Született 1871. január 5.
Redon, Franciaország
Elhunyt 1937. március 20. (66 évesen)
Párizs
Nemzetiség francia
Pályafutása
Írói álneve Jean de la Périgne
Roland d'Albret
Első műve Mesék Nicette-ről
Fontosabb művei Belphégor

Arthur Bernède (Redon,Ille-et-Vilaine, Franciaország, 1871. január 5.Párizs, 1937. március 20.) francia író. Legismertebb műve a Belphégor, amelyből 1965-ben filmsorozat, majd 2001-ben Jean-Paul Salomé rendezésében mozifilm is készült Belphegor, a Louvre fantomja címmel. Élete során több, mint 200 művet ír. Jean de la Périgne és Roland d'Albret álnév alatt is jelentek meg írásai.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja, id. Arthur Bernède, földműves, gazda. Édesanyja, Laure du Rocher de la Périgne, egy királyi ügyész lánya. Az írónak boldog gyermekkora volt a Nantes-t Brest-tel összekötő csatorna partján fekvő házukban.

Fényes tanulmányait először Redon-ban, majd 1889 után a Saint-Sauveur-i Kollégiumban végezte, ahol már verseket, színdarabokat ír és színészkedik is. 1890-ben nagyobb lírai karrier reményében Párizsba utazik és a Konzervatórium hallgatója lesz, olyan tanárok keze alatt, mint Gabriel Fauré és Benjamin Godard. Esténként a Café du Soleil d'Or-ban énekel és zongorázik. Operaénekesként és költőként képzeli el saját jövőjét, ám egy baleset során megsérülnek a hangszálai és kis híján megnémul, így többet már nem tud énekelni, csak prózai szerepeket vállal színpadon.

1892-ben jelenik meg első kötete, a Mesék Nicette-ről című novelláskötet.

1894-ben házasodik meg először, ebből a házasságából egy lánya születik. 1900-ban botrányok közepette elválik első feleségétől, de szeretőjét csak 1910-ben veszi feleségül.

1897 és 1901 között a párizsi Városházán dolgozik, de botrányai miatt távozni kényszerül. 1906-ban a film felé fordul és több forgatókönyvet is ír. Később saját regényeinek filmre viteléért lobbizik, ami 1930-ig húsz alkalommal sikerül. 1919-ben Gaston Leroux-val és René Navarre-rel megalapítja a Société de Cinéromans-t, amely behozza Európába az amerikai filmkultúrát és versenyt teremt a filmpiacon. Bernéde a társaság irodalmi vezetője lesz.

Élete vége felé újraszervezi az Irodalmárok Társaságát (Société des Gens de Lettres), amelynek vezetőjeként elsősorban a szerzői jogot védelméért harcolt. A társaság 1937-es közgyűlésén tartott szenvedélyes beszéde közben szívrohamot kapott, és holtan esett össze. A L'Haÿ-les-Roses-i temetőben helyezték örök nyugalomra.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul nem jelent meg műve.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk a Wikipedia francia nyelvű változatának fordításával készült.