Bartosfalva
| Bartosfalva (Bartošovce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Václav Hudák | ||
| Irányítószám | 086 42 (pošta Hertník) | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 738 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 355 m | ||
| Terület | 11,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 11′ 47″, k. h. 21° 16′ 34″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 47″, k. h. 21° 16′ 34″ | |||
| Bartosfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bartosfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bartosfalva (szlovákul: Bartošovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
Bártfától 13 km-re délre található.
Története
A település a 13. század második felében, vagy a 14. század elején keletkezett. A falut 1408-ban említik először. Nevét egykori birtokosáról kapta. 1427-ben 50 parasztház állt a faluban. A 15. század első felétől a Perényiek birtoka, később a Szapolyai családé. A falu jelentősége egyre nőtt és az uradalom legjelentősebb települése lett. A 15.–16. században uradalmi központtá vált. A Baranyi, majd a 16. század második felétől a Bornemissza családé. 1567-ben csak 8 háztartás volt a faluban. 1600-ban kastély, malom, templom, iskola, majorépületek és 36 jobbágyház található itt. 1787-ben 54 házában 367 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BARTOSFALVA. Bartusovtze. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Forgách Uraság, lakosai katolikusok, és többnyire ó hitűek, kiket első Lajos király szállíttatott vala ide, fekszik Osikó falunak szomszédságában, Bártfához mintegy más fél mértföldnyire. Két nyomás földgyei soványak ugyan; de az őszi vetésre nézve termékenyek, réttyei kétszer kaszáltatnak; legelője, és erdeje szükségeikhez képest elég, második Osztálybéli.”[2]
A 19. század első felében vaskohó és papírmalom működött a községben. 1828-ban 39 háza volt 301 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bartosfalva, (Bartossowce), tót falu, Sáros vgyében, ut. p. Bartfához délre 1 1/2 mfd. 547 kath., 8 zsidó lak. Vashámor. Vizimalom. Derék erdő. F. u. gr. Forgács.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
A háború után sokan elköltöztek a faluból. Lakói kézművességgel, kőműves munkákkal, mezőgazdasággal foglalkoztak. Földműves szövetkezete 1959-ben alakult.
Népessége
1910-ben 632-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 745 lakosából 736 szlovák volt.
2011-ben 724 lakosából 699 szlovák.
Nevezetességei
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1610 és 1612 között épült. Belseje a 18. század második felében készült.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
Ábrahámfalva (Abrahámovce) · Alsófricske (Fričkovce) · Alsópagony (Nižná Polianka) · Alsószabados (Nižná Voľa) · Alsótaróc (Nižný Tvarožec) · Aranypataka (Zlaté) · Bartosfalva (Bartošovce) · Bélavézse (Beloveža) · Bércalja (Janovce) · Biharó (Becherov) · Boglárka (Bogliarka) · Berezóka (Brezovka) · Borókás (Jedlinka) · Bucló (Buclovany) · Cigelka (Cigeľka) · Csarnó (Šarišské Čierne) · Endrevágása (Andrejová) · Erdővágás (Richvald) · Esztebnek (Stebník) · Esztebnekhuta (Stebnícka Huta) · Felsőfricske (Frička) · Felsőkomaróc (Komárov) · Felsőköcsény (Kučín) · Felsőpagony (Vyšná Polianka) · Felsőszabados (Vyšná Voľa) · Felsőtaróc (Vyšný Tvarožec) · Ferzsó (Sveržov) · Galbatő (Gaboltov) · Geréb (Hrabské) · Gerla (Gerlachov) · Hankvágása (Hankovce) · Hazslin (Hažlín) · Herhely (Harhaj) · Hertnek (Hertník) · Hervartó (Hervartov) · Hutás (Hutka) · Iványos (Vaniškovce) · Kavicsos (Livov) · Kiskereszt (Kríže) · Kiskohány (Kochanovce) · Kislankás (Lukavica) · Kolossó (Kľušov) · Komlóspatak (Chmeľová) · Kozsány (Kožany) · Kőtelep (Kružlov) · Krucsó (Vyšný Kručov) · Kurima · Kuró (Kurov) · Lapos (Lopúchov) · Lászó (Lascov) · Lénártó (Lenartov) · Livóhuta (Livovská Huta) · Lófalu (Kobyly) · Lukó (Lukov) · Magyarkapronca (Koprivnica) · Malcó (Malcov) · Margonya (Marhaň) · Miklósvölgye (Mikulášová) · Nyírjes (Brezov) · Ondavafő (Ondavka) · Orsós (Oľšavce) · Ortutó (Ortuťová) · Oszikó (Osikov) · Rabóc (Hrabovec) · Raszlavica (Raslavice) · Regettő (Regetovka) · Réső (Rešov) · Rokitó (Rokytov) · Sárosgörbény (Krivé) · Sasó (Šašová) · Szánkó (Snakov) · Szekcsőalja (Šiba) · Szemelnye (Smilno) · Tapolylengyel (Poliakovce) · Tapolylippó (Lipová) · Tapolynémetfalu (Nemcovce) · Tapolyortovány (Porúbka) · Tapolysárpatak (Mokroluh) · Tapolytarnó (Tarnov) · Tölgyed (Dubinné) · Trocsány (Tročany) · Váradka (Varadka) · Varjúfalva (Stuľany) · Végpetri (Petrová) · Zboró (Zborov) |  | |
