Barta János (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 62.77.194.88 (vitalap) 2019. július 8., 10:59-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Életpályája)
Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Barta János (egyértelműsítő lap).
Barta János
Született1901. augusztus 9.[1]
Szentes
Elhunyt1988. április 18. (86 évesen)[1]
Debrecen
Állampolgárságamagyar[2]
Gyermekei
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • egyetemi oktató
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1923)
Kitüntetései
SírhelyeDebreceni köztemető
Tudományos pályafutása
Tudományos fokozat
  • az irodalomtudományok kandidátusa (1952)
  • Az irodalomtudományok doktora (1957)
Szakintézeti tagságMagyar Tudományos Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Barta János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Barta János (Szentes, 1901. augusztus 9.[3] – Debrecen, 1988. április 18.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár.

Életpályája

Szülei: Barta Eduárd és Sípos Anna voltak.[3][4]

A szentesi gimnázium után egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, szentesi tudós tanára, Molecz Béla ajánlására Eötvös-kollégistaként magyar-német szakon Horváth János tanítványaként. 1923-ban tanári oklevelet szerzett. Az 1920-as évek második felében a berlini Collegium Hungaricum tagja volt. 1942-ben egyetemi magántanár lett. 1950-ben docens lett a budapesti egyetemen. 1951 őszén megbízták a Kossuth Lajos Tudományegyetem II. számú magyar irodalomtörténeti tanszékének vezetésével professzori rangban. 1952-ben Debrecenbe költözött, az egyetemen a 19. század második fele magyar irodalmának előadója volt. Itt tudományos iskolát is teremtett. 1956-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora lett, majd a Magyar Irodalomtörténeti Intézet igazgatója volt. 1967-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1982-től rendes tagja volt.

Munkássága

Főleg Arany János, Madách Imre, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Vajda János életpályájáról írt sokat, de Kosztolányi Dezsőről, Babits Mihályról, Ady Endréről, Móricz Zsigmondról éppúgy figyelemre méltót írt, mint a reformkor híres embereiről.

A romantikus Vörösmarty címet viselő tanulmánya 1937-ben megjelent a Nyugatban; ezen kívül az Irodalomtörténet hasábjain jelentek meg írásai.

Klaniczay Tiborral szerkesztette a Magyar irodalmi szöveggyűjtemény I–II. kötetét, vele magyar irodalmi tankönyvet is írt (1950). 1969-től Vajda János összes művének kritikai kiadását is szerkesztette. A Nemzetközi Lenau Társulat tudományos tanácsának tagja volt.

Művei

  • Madách Imre (1942)
  • Arany János (1953)
  • Jókai és a művészi igazság (1954)
  • Mikszáth (Kálmán) problémák (1961)
  • Élmény és forma (tanulmány, 1965)
  • Költők és írók (tanulmány, 1966)
  • Esztétikai és irodalmi tanulmányok (tanulmányok, 1976)
  • Évfordulók (tanulmányok, megemlékezések, 1981)
  • A pálya végén (tanulmányok, 1987)
  • Ma, tegnap, tegnapelőtt (tanulmányok, Imre Lászlóval, 1990)
  • Arany János és kortársai 1-2.; vál., sajtó alá rend. Imre László; Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2003 (Csokonai könyvtár, 27.)
  • Magánélet és remekmű. Madách-tanulmányok; utószó Beke Albert; Mundus, Bp., 2003 (Mundus – új irodalom, 34.)
  • Kloss Andor: Az útkeresés évei. Levelezés Barta Jánossal; Axel Springer, Bp., 2011

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  3. ↑ a b Születési anyakönyvi kivonata
  4. ↑ Parasztfiúból élvonalbeli történész /2010.12.17./. www.szentesinfo.hu. (Hozzáférés: 2019. július 8.)

Források

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Dr. Barta János. Szentes helyismereti kézikönyve - Tanulmányok), 2000
  • Imre László: Barta János. Irodalomismeret - 2002/1. szám.. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  • Barta János; szerk. Szénássy Barnáné Ludányi Valéria; KLTE, Debrecen, 1977 (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárainak munkássága, 9.)
  • Beke Albert: Emlékezés a száz éve született Barta Jánosra; Szenci Molnár Társaság, Bp., 2001 (A Herman Ottó Társaság nemzetpolitikai sorozata)
  • Görömbei András: Barta János, 1901-1988. Elhangzott: 2003. január 27.; MTA, Bp., 2006 (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett)
  • Imre László: A magyar szellemtörténet válaszútjai, feltételei és következményei. Barta János pályája és a szellemtörténet; Pro Pannonia, Pécs, 2011 (Pannónia könyvek; Thienemann-előadások, 6.)
  • Imre László: Barta János (1901-1988). A Debreceni Egyetem 1914-ben alapított Bölcsészettudományi Karának irodalomtörténet-professzora 1951 és 1972 között; Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2014 (A Debreceni Egyetem tudós professzorai)
  • Imre László: Barta János; Alföld Alapítvány, Debrecen, 2015 (Alföld könyvek, 23.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Barta_János_(irodalomtörténész)&oldid=21498389”