Babiloni szomorúfűz
 |
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Salix babylonica L. |
||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Babiloni szomorúfűz témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Babiloni szomorúfűz témájú médiaállományokat. |
A babiloni szomorúfűz (Salix babylonica) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a Malpighiales rendjébe, ezen belül a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A babiloni szomorúfűz kelet-ázsiai növény, hazája Kína és Japán (az eredeti elterjedési terület nyugati határa Kelet-Turkesztánban van). Dísznövényként az egész világon megtalálható. Feltűnő, sajátos növekedési formája miatt a parkok és kertek kedvelt díszfája. Európában csak a termős alakot ültetik, szaporítása dugványozással lehetséges. A babiloni szomorúfűz kevésbé bírja a telet, mint a japán szomorúfűz (Salix elegantissima), ezért hidegebb vidékeken parkfának az utóbbi alkalmasabb. Gyakran a két ázsiai fűznek a fehér fűzzel (Salix alba), a törékeny fűzzel (Salix fragilis), a babérfűzzel (Salix pentandra) és a kecskefűzzel (Salix caprea) képzett hibridjeit ültetik. Nálunk a leggyakrabban ültetett „szomorúfűz” a fehér fűz „Tristis” fajtája. Hosszú, sárga hajtásai a földig lecsüngnek. Porzós alak.
Megjelenése [szerkesztés]
A babiloni szomorúfűz közepesen nagy termetű, 10 - 20 méter magas, lombhullató fa, egyenes törzzsel és vékony, feltűnő hosszan lecsüngő hajtásokkal. Koronája igen széles és kerekded. Vesszői csak fiatal korban szőrösek, sárgászöldek, a napos oldalon megvörösödnek. Levelei rövid nyelűek, 10 - 17 centiméter hosszúak, mintegy 2,5 centiméter szélesek, lándzsásak vagy szálas lándzsásak, hosszan kihegyezettek, ékvállúak, szélükön éles, szálkás fűrészfogakkal. Fiatalon gyéren selymes szőrűek, később lekopaszodók, némileg fénylők, felül világos-, alul szürkészöldek, kifejezett érhálózattal, hervadáskor barnára színeződnek. A pálhák hiányoznak vagy korán lehullanak, lándzsa vagy sarló alakúak. Kétlaki növény. A virágzatok a levelekkel egy időben jelennek meg. A porzós barkák keskeny hengeresek, legfeljebb 6 centiméter hosszúak, a porzók száma 2. A termős barkák valamivel rövidebbek. A magház kopasz, vastag, oldalra hajló bibével, a nőivarú virágok csak 1 nektármiriggyel rendelkeznek.
Életmódja [szerkesztés]
A babiloni szomorúfűz folyóvizek mentén, nyirkos, laza talajokon fordul elő.
A virágzási ideje március-április között van.
Felhasználhatósága [szerkesztés]
A népi gyógyászatban a babiloni szomorúfűz leveléből és kérgéből lázcsillapító forrázatot készítenek.
A fa vesszőiből kosarakat és székeket fonnak.
Képek [szerkesztés]
-
A fa nyáron
-
és télen
-
kérge
-
levelei
-
barkája
-
Rajz a levelekről és barkákról
Források [szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/tro-28300082
- http://www.ars-grin.gov/cgi-bin/npgs/html/taxon.pl?32683 - USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Salix babylonica in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 07-Oct-06.
