Babérfűz
|
|
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Salix pentandra L. |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Babérfűz témájú médiaállományokat. |
A babérfűz (Salix pentandra) a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó növényfaj. Magyarországon védett.
Tartalomjegyzék |
Leírása [szerkesztés]
5-6 méter magas cserje, ami akár 12 méteres fává is nőhet. 5–15 cm hosszú levelei széles-lándzsásak, a lombfakadással együtt megjelenő porzós barkáinak virágai többnyire 5 porzósak, termős virágzatai lazák, magháza ülő, murvapikkelyei egyszínűek, sárgászöldek.
Élőhelye [szerkesztés]
Liget- és láperdőkben, Közép-, Észak-Európában szórványos, nálunk fűz- és égerlápokon nő.
|
|||||
Felhasználása [szerkesztés]
A Pallas nagy lexikona szerint: Meszestalajú vidéken is nő, p. Lucski, Stubnya körül. Németország É-i és közép részein díszfának ültetik. Kesernyés összehúzó izü héját néhol a kinin potlószereül használják, állítólag váltóláz ellen is jó.
Források [szerkesztés]
- Schauer-Caspari: Kirándulók növényhatározója M-érték Kiadó, Budapest ISBN 9789639693234
- Bokor József (szerk.). Babérfűz, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998). Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 29.
- greenfo [1]

