Kecskefűz

Kecskefűz
	;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Malpighiales;
Család:	Fűzfafélék (Salicaceae);
Nemzetség:	Fűzfa (Salix);
Alnemzetség:	Salix subg. Caprisalix;
Fajcsoport:	Salix sect. Vetrix;
Faj:	S. caprea;
Tudományos név
	Salix caprea; L. 1753
Szinonimák
	Salix capra;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Kecskefűz témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskefűz témájú médiaállományokat.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

A kecskefűz (Salix caprea) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a Malpighiales rendjéhez, ezen belül a fűzfafélék (Salicaceae) családjához tartozó faj.

[szerkesztés] Előfordulása

Ez a növény Európában és Ázsia nyugati- és középső részein őshonos.^[1]

[szerkesztés] Megjelenése

A kecskefűz 3 - 10 méter magas, termetes bokor vagy kisebb fa. Levelei 4 - 10 centiméter hosszúak és 2 - 4 centiméter szélesek, közepükön vagy a közepük fölött a legszélesebbek, elliptikusak vagy csaknem kerekdedek, hegyesek vagy tompák, rövid hegybe végződnek; felül kopaszak vagy elszórtan szőrösek, színük fénytelen olajzöld, érhálózatuk a levéllemez széle felé kifejezetten besüllyedt, fonákuk szürkésen molyhos szőrű. A feltűnően nagy barkavirágzatok lombfakadás előtt jelennek meg, felnyílás előtt ezüstösfehér, prémes szőrözet burkolja őket.

Kecskefűz hímivarú barkái

[szerkesztés] Életmódja

A kecskefűz a dombvidékektől mintegy 2000 méter magasságig nyirkos, gyakran vízfolyásos vályogtalajokon, erdei vágásokban, erdőszéleken, ligeterdőkben, tölgyesekben fordul elő. Erdei irtásterületeken, töltéseken, kavicsbányákban az elsőként megjelenő fás növények közé tartozik. Nem különösebben igényes, a gyengébb minőségű, de megfelelően nyirkos és jól szellőzött talajokon is jól fejlődik.