Antall József (politikus, 1896–1974)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. január 15., 08:28-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Emlékezete)
Ez a szócikk idősebb Antall Józsefről szól. Hasonló címmel lásd még: Antall József (egyértelműsítő lap).
Antall József
Idősebb Antall József
Idősebb Antall József
Született1896. március 28.[1][2][3]
Oroszi
Elhunyt1974. július 24. (78 évesen)[1][2][3]
Budapest[4]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiAntall József
Foglalkozása
Tisztsége
  • Magyarország újjáépítési minisztere (1945. október 15. – 1946. július 20.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1947. augusztus 31.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1947. augusztus 31. – 1949. május 15.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1949. május 15. – 1953. március 18.)
Kitüntetései
  • a Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztje
  • Commander with Star of the Order of Polonia Restituta
  • Világ Igaza díj (1989. december 13.)[3]
SírhelyeFarkasréti temető (26/1-1-64)
A Wikimédia Commons tartalmaz Antall József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Emléktáblája:
Ferenciek tere 9.
Thury Levente alkotása
Idősebb Antall József és felesége sírja a Farkasréti temetőben, Budapesten. (Farkasréti temető: 26/1-1-64)

Dörgicsei és kisjenei Antall József (Oroszi, 1896. március 28. – Budapest, 1974. július 24.) magyar jogász, államtitkár, politikus (FKGP). 1945–53 között parlamenti képviselő, 1945–46-ban újjáépítési miniszter. Antall József miniszterelnök apja. Nevéhez fűződik az első magyar létminimum-számítás. Henryk Sławik lengyel diplomatával együttműködve 1939 és 1945 között több, mint 30 000 magyarországi lengyel menekült – köztük 5000 lengyel zsidó – életének a megmentésében működött közre, amiért a Világ Igaza kitüntetést kapta.

Élete

Alapító tagja volt 1931-ben a Független Kisgazdapártnak. A második világháború alatt menekültügyi kormánybiztos. 1939 szeptemberétől a több tízezer lengyel menekültről való gondoskodás megszervezése mellett külön gondot fordított a több ezer zsidó ellátására. A német megszállást követően lemondott, majd a Gestapo letartóztatta.

1945-ben a Népgondozó Hivatal vezetője lett, melynek feladata a magyarországi németek kitelepítése volt. Álláspontját erről így fogalmazta meg a kitelepítési rendelet vitájában: "Nemzetpolitikai szempontból nem kétséges, hogy Magyarországnak érdeke, minél nagyobb számban hagyják el a németek az országot. Soha nem lesz ilyen alkalom, hogy megszabaduljunk a németektől. Ma még egy csomó igényjogosultnak nem tudtunk földet adni."[5]

Ezután újjáépítési kormánybiztos, majd a Tildy-kormányban és részben a Nagy Ferenc-kormányban újjáépítési miniszter 1945-46-ban, ezután 1948-ig az FKGP pártigazgatója volt. Később a Magyar Vöröskereszt kormánymegbízottja lett egy időre. 1949-ben, az első egypárti választáson a Rákosi-rendszerrel együttműködő kisgazda politikusok egyikeként ismét országgyűlési képviselővé választották, a ciklust kitöltve az is maradt 1953-ig.

A háború alatti tevékenysége elismeréséül dísztagnak választották a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.[6]

Emlékezete

1981-ben utcát neveztek el róla Varsóban, illetve a városban emléktáblája is van. 1989-ben a Jad Vasem posztumusz kitüntette a Világ Igaza címmel. Nevét emléktábla őrzi az intézet kertjében.[7] 2009 óta az Országház előtti pesti rakpart a nevét viseli.[8]

2014. szeptember 24-én a lengyel szenátus határozatot fogadott el „a második világháború idején a hazájuk elleni kettős agresszió elől Magyarországon menedéket talált” lengyeleket segítő idősebb Antall József és a lengyel menekültek vezetőjeként zsidókat mentő Henryk Sławik emlékére.[9]

2016 novemberében avatott közös szobruk Varsóban áll (Dolina Szwajcarska park),[10][11] budapesti párdarabját az újbudai Goldmann György téren 2017. június 26-án avatták föl.[12][13]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b c The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
  4. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  5. ↑ http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/kitaszitottsag_a_magyarorszagi_nemetek_sorsa_a_masodik_vilaghaborut_koveto_evekben/
  6. ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
  7. ↑ Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában
  8. ↑ 2158/2009. (XII. 16.) Fővárosi Közgyűlés határozata 97. pont (Javaslat a dunai alsó rakpartok nevének megváltoztatására.) Archiválva 2015. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben jogtar.hu
  9. ↑ BuL: Id. Antall Józsefre példaképként tekint Lengyelország. mno.hu, 2014. szeptember 24. (Hozzáférés: 2014. szeptember 25.)
  10. ↑ http://www.sejm.gov.pl/Sejm9.nsf/v4Komunikat.xsp?documentId=3D4684EE088272B1C125825F0043FA05&lang=HU
  11. ↑ https://kurier.plus/hu/node/1700
  12. ↑ https://ujbuda.hu/ujbuda/henryk-slawik-es-idosebb-antall-jozsef-emlekmuve-a-goldmann-gyorgy-teren
  13. ↑ Budapest portál | Felavatták Henryk Slawik és idősebb Antall József emlékművét a Goldmann György téren (hu-HU nyelven). budapest.hu. (Hozzáférés: 2021. január 15.)

Források

  • id. Antall József: Menekültek menedéke. Emlékek és iratok. Egy magyar humanista a 20. században; összeáll., bev., szerk. Kapronczay Károly; Mundus, Bp., 1997 (Mundus – emlékiratok)
  • id. Antall József: Lengyel menekültek Magyarországon a háború alatt / Kapronczay Károly: Lengyelek és magyarok. Fejezetek az 1939 és 1944 közötti időszak történetéből; Magyar Orvostörténelmi Társaság–Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, Bp., 2019
  • Életrajza In: Országgyűlési Almanach 1947–1949, Budapest, 2005
  • Bölöny József, Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004, 5. kiadás, Budapest: Akadémiai (2004). ISBN 963058106X 

Kapcsolódó szócikkek

További információk

  • Gregorz Łubczyk: Polski Wallenberg. Rzecz o Henryku Sławiku; Rytm, Warszawa, 2003
  • Grzegorz Łubczyk: A lengyel Wallenberg. Henryk Sławik és idősebb Antall József története; ford. Józsa Péter, előszó Göncz Árpád; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2004
  • "Ember az embertelenségben". Emléklapok idős dr. Antall Józsefről; szerk. Tóth Dezső; Önkormányzat, Oroszi, 2004
  • Schronienie uchodźców. Vspomnienia i dokumenty; összeáll., szerk., előszó Kapronczay Károly; Fronda, Warszawa, 2009
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Antall_József_(politikus,_1896–1974)&oldid=23452133”