Angster orgona- és harmóniumgyár
| Angster orgona- és harmóniumgyár | |
 | |
| Angster József, az alapító | |
| Alapítva | 1867 |
| Megszűnt | 1949 |
| Székhely | Pécs, Mária utca 35. és a József utca 30. |
| Alapító | idősebb Angster József |
| Iparág | orgona és harmóniumgyár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Angster orgona- és harmóniumgyár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Angster orgona- és harmóniumgyár 1867–1949 között működött Pécsett, a Mária utca 35. és a József utca 30. szám alatt,[1] melyben a család öt férfi tagja – főként Angster József és fia – nyolc évtized alatt 1300 orgonát és 3600 harmóniumot készített.[2] Az orgonagyárat 1949-ben államosították, vezetőit elítélték és a gyárat bezárták.[3] Az orgonagyár jogutód nélkül szűnt meg, orgonaépítői pályaelhagyóként kényszerültek megélni. Az épület jelenleg leromlott állapotban, üresen áll.[2] Orgonakutatók és műemlékvédelmi szakemberek a család támogatásával szeretnék elérni, hogy majdan egy, a gyár történetét, az orgona működését, és az egyes korok orgonáit bemutató orgonamúzeumnak adjon otthont.[4]
Története[szerkesztés]
Az idősebb Angster József, aki a Francia Akadémia tagja is volt, kora legnevesebb orgonakészítőitől tanulta meg a mesterséget, elsősorban a párizsi Notre Dame orgonájának építőjétől, Aristide Cavaillé-Colltól.[5]
Első orgonája, a Pécsi zsinagógában gyors hírnévhez juttatta az Angster családot. A pápai Nagy Szent Gergely-renddel kitüntetett hangszerkészítő gyárában 80-100 fő dolgozott, amivel így évi 40 orgona előállítására voltak képesek.[6]
A céget az 1896-os millenniumi kiállításon aranyéremmel jutalmazták.[7]
Az 1890-es évek elején 50-60 munkás, az első világháború előtt már 120 ember dolgozott a gyárban.[1] Az üzemben a fűrészeket, esztergapadokat, fúrókat egy 4 lóerős gőzgép hajtotta. Alapanyagot főleg belföldről, de külföldről is vásároltak. Az ónt és az ólmot angol területekről.[1] 1909-ben Diesel-motoros meghajtású gépet vásároltak.[1]
A gyárat 1903-tól az alapító fiai, Emil és Oszkár vették át.[1] A harmadik generációbéli vezetőket, Angster Józsefet és Angster Imrét az államosítás után koncepciós perben elítélték.[3] A gyár az 1949-es államosítás után asztalosüzem lett, amíg a meglévő faanyagot fel nem élték (koporsót és úttörősípot gyártottak). Az értékes fémeket elkobozták.[8]
A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület a gyár egykori központi épületének falán 1989. március 21-én emléktáblát avatott.[9] A ház, amelyben a gyár működött, mára a Műemlékvédelmi hivatal leírása szerint lelakott, átalakított, „modernizált”.[2]
Fontosabb orgonái[szerkesztés]
Angster gyárának fontosabb orgonái[4]
- Budapest, terézvárosi római katolikus templom
- Budapest, Kálvin téri református templom
- Budapest, Szent István-bazilika (1905, Op. 450 a legnagyobb pneumatikus Angster-orgona)
- Debrecen, Kossuth utcai református templom
- Eger, Egri bazilika orgonája (átépítés)
- Hajdúböszörmény, Bocskai téri református templom (1902, Op. 400. a legnagyobb református templomba készült Angster-orgona)
- Hajdúböszörmény, Kálvin téri református templom (1914, Opus 890.)
- Győr, Győri bazilika
- Kalocsa, Kalocsai székesegyház
- Miskolc, Szent Anna-templom (1894)
- Miskolc, Avasi templom (1895)
- Miskolc, „Kakastemplom” (1901)
- Miskolc, Mindszenti templom (1903)
- Miskolc, Zenepalota (1929)
- Miskolc, Minorita templom (1950)
- Miskolc,Szirmai római katolikus templom
- Pécs, belvárosi római katolikus templom (Op. 80)
- Pécs, Pécsi székesegyház (1887, a 100. Angster-orgona)[10]
- Pécs, Pécsi zsinagóga orgonája (az első Angster-orgona)
- Szeged, Szegedi dóm orgonája (a legnagyobb Angster-orgona)
- Székesfehérvár, Ciszterci templom (1949. opus)
Kiállítás[szerkesztés]
2010. május 18-ától három hónapon át kiállítást tartottak a pécsi Vasváry-házban (Király utca 19.). Anyagát és koncepcióját Hajdók Judit orgonaművész, orgonakutató állította össze. A kiállítás bemutatta a cég történetét, Angster József családját és az alapító életét. Illusztrálták az első orgonák építését a manufaktúrán, valamint a kézműves és a gépesített orgonakészítést. Megtekinthetők voltak továbbá kisebb templomokba épített orgonák eredeti homlokzati és szerkezeti tervrajzai, eredeti levelek, szerződések, korabeli kritikák, és orgona-katalógusok.[11]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 39. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ a b c www.muemlekem.hu Angster orgona- és harmóniumgyár
- ↑ a b Volt egyszer egy Angster orgonagyár - 1987 Dokumentumfilm, Pécsi Stúdió. [2017. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 22.)
- ↑ a b Angster múzeum. [2017. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
- ↑ Megépítették a legnagyobb orgonát, www.bama.hu, olvasva: 2009.11.16.. [2010. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 16.)
- ↑ www.refeklezsiak.gportal.hu, Az Angster könyvből részlet, 3. oldal, olvasva: 2009.11.16.
- ↑ www.refeklezsiak.gportal.hu, Az Angster könyvből részlet, 7. oldal, olvasva: 2009.11.16.
- ↑ Meghalt Angster József, 2012. márc.
- ↑ www.kezmuvesseg1000eve.hu, Az Angster család és az Angster Orgonagyár történetéből, olvasva: 2013.05.19.
- ↑ www.dtkantorkepzo-papa.shp.hu. [2016. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 16.)
- ↑ 80 év mesteri orgonái. [2017. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 22.)
