Amberg
| Amberg | |||
 |
|||
| A városháza | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország |
||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Kerület | Felső-Pfalz | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Wolfgang Dandorfer (CSU) | ||
| Irányítószám | 92224 | ||
| Körzethívószám | 09621 | ||
| Rendszám | AM | ||
| Testvértelepülései | Bad Bergzabern, Bystrzyca Kłodzka, Desenzano del Garda, Freiberg, Geretsried, Kranj, Périgueux, Schnaittenbach, Siilinjärvi, Trikala, Ústí nad Orlicí | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Népsűrűség | 874 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 373 m | ||
| Terület | 50,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Amberg
Pozíció Németország térképén
|
|||
| é. sz. 49° 27′, k. h. 11° 51′ | |||
| Amberg weboldala | |||
Amberg város Németországban, Bajorország keleti régiójában.
Története [szerkesztés]
Első írásos említése 1034-ből ismert, Ammenberg formában. A középkorban a vas- és vasérc kereskedelméről volt ismert. A környéken kitermelt vasércet hajóval szállították Regensburg ba, a hajókat visszaúton sóval rakták meg. A só kereskedelmére számos urcanév utal: Salzstadelplatz, Salzgasse, Hallplatz.
1269-től Amberg a Wittelsbachok uralma alá került, 1294-ben már városi jogállása volt, és 1329-től Felső-Pfalz fővárosa lett.[1]
Rövid ideig (1410–1415) püspöki székhely volt. A püspököt XII. Gergely pápa nevezte ki, ugyanakkor V. Sándor ellenpápa és utódja, XXIII. János ellenpápa az akkori regensburgi püspökhöz tartották egyházi elöljárónak.[2]
Az 1329-es páviai szerződés alapján Amber a Rajnai Palotagrófság fennhatósága alá került. 1595 és 1620 Felső-Pfalzot I. Keresztély anhalt-bernburgi herceg krományozta, akinek a székhelye Ambergben volt.
A harmincéves háború során 1620-ban Amber bajor kézbe került és Felső-Pfalzzal együtt ismét katolikussá lett, miután a fehérhegyi csatában V. Frigyes pfalzi válaszófejedelem alulmaradt I. Miksa bajor herceggel és a szövetséges Habsburgokkal szemben. Ezt követően számos protestáns Nürnbergbe és Regensburgba szökött.
A vasérc kereskedelméből meggazdagodott Amberg olyan félelmetesen megerősítette a város védelmét, hogy 1703-ig soha komolyabb ostromot nem kellett kiállnia. Több mint száz torony és több kilométeres kettős városfalak védték a lakosságot. Michael Schwaiger polgármester és krónikaíró ezt jegyezte fel 1564-ben: „München seyn die schönst, Leipzig die reichist, Amberg die festeste Fürstenstatt“ (München a legszebb, Lipcse a leggazdagabb, és Amberg a legerősebb hercegi város).
1796. augusztus 24-én a város az első koalíciós háború középpontjába került: az ambergi csatában Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg győzelmet aratott a Jean-Baptiste Jourdan tábornok vezette francia sereg felett.
1810-től Felső-Pfalz székhelyét Regensburgba helyezték át.
A nemzetiszocializmus korszakában Amberg követte az ország helyzetét. 1933-ig az NSDAP nem tudott előnyt szerezni a katolikus egyházhoz közeli Bajor Néppárttal szemben; az 1933-as hatalomátvétel után azonban a nácik 90%-os többségre tettek szert. A nácik egyházellenes tevékenysége az ambergi polgárok ellenállását váltotta ki: 1941 körül mintegy ötszázan tüntettek a kultuszminiszter rendelete ellen, amely szerint el kellett távolítani a feszületeket az iskolákból. A zsidóüldözést viszont különösebb tiltakozás nélkül vették tudomásul. Az ambergi börtönben tartották fogva a rendszer politikai ellenfeleit, akik közül 46 személy a terror áldozatául esett.
Népesség [szerkesztés]
| Év | Népesség | Év | Népesség |
|---|---|---|---|
| 1400 | 2720 | 1950 | 37 920 |
| 1500 | 3180 | 1952 | 41 289 |
| 1600 | 4280 | 1960 | 41 849 |
| 1700 | 3720 | 1970 | 41 522 |
| 1800 | 5763 | 1980 | 44 264 |
| 1859 | 12 312 | 1990 | 43 111 |
| 1900 | 22 039 | 2000 | 43 794 |
| 1939 | 31 775 | 2006 | 44 394 |
| 1946 | 36 795 | 2010 | 43 755 |
Hivatkozások [szerkesztés]
 |
Ez a németországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
