Amberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Amberg
Marktplatz (Amberg) TRS 030517-025.jpg
A városháza
Amberg címere
Amberg címere
Amberg zászlaja
Amberg zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Bajorország
Kerület Felső-Pfalz
Rang város
Polgármester Wolfgang Dandorfer (CSU)
Irányítószám 92224
Körzethívószám 09621
Rendszám AM
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 41.592 fő (2013)
Népsűrűség 874 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 373 m
Terület 50,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Amberg (Németország)
Amberg
Amberg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 27′, k. h. 11° 51′Koordináták: é. sz. 49° 27′, k. h. 11° 51′
Amberg weboldala

Amberg város Németországban, Bajorország keleti régiójában.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 1034-ből ismert, Ammenberg formában. A középkorban a vas- és vasérc kereskedelméről volt ismert. A környéken kitermelt vasércet hajóval szállították Regensburg ba, a hajókat visszaúton sóval rakták meg. A só kereskedelmére számos urcanév utal: Salzstadelplatz, Salzgasse, Hallplatz.

1269-től Amberg a Wittelsbachok uralma alá került, 1294-ben már városi jogállása volt, és 1329-től Felső-Pfalz fővárosa lett.[1]

Rövid ideig (1410–1415) püspöki székhely volt. A püspököt XII. Gergely pápa nevezte ki, ugyanakkor V. Sándor ellenpápa és utódja, XXIII. János ellenpápa az akkori regensburgi püspökhöz tartották egyházi elöljárónak.[2]

Az 1329-es páviai szerződés alapján Amber a Rajnai Palotagrófság fennhatósága alá került. 1595 és 1620 Felső-Pfalzot I. Keresztély anhalt-bernburgi herceg krományozta, akinek a székhelye Ambergben volt.

A harmincéves háború során 1620-ban Amber bajor kézbe került és Felső-Pfalzzal együtt ismét katolikussá lett, miután a fehérhegyi csatában V. Frigyes pfalzi válaszófejedelem alulmaradt I. Miksa bajor herceggel és a szövetséges Habsburgokkal szemben. Ezt követően számos protestáns Nürnbergbe és Regensburgba szökött.

A vasérc kereskedelméből meggazdagodott Amberg olyan félelmetesen megerősítette a város védelmét, hogy 1703-ig soha komolyabb ostromot nem kellett kiállnia. Több mint száz torony és több kilométeres kettős városfalak védték a lakosságot. Michael Schwaiger polgármester és krónikaíró ezt jegyezte fel 1564-ben: „München seyn die schönst, Leipzig die reichist, Amberg die festeste Fürstenstatt“ (München a legszebb, Lipcse a leggazdagabb, és Amberg a legerősebb hercegi város).

1796. augusztus 24-én a város az első koalíciós háború középpontjába került: az ambergi csatában Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg győzelmet aratott a Jean-Baptiste Jourdan tábornok vezette francia sereg felett.

1810-től Felső-Pfalz székhelyét Regensburgba helyezték át.

A nemzetiszocializmus korszakában Amberg követte az ország helyzetét. 1933-ig az NSDAP nem tudott előnyt szerezni a katolikus egyházhoz közeli Bajor Néppárttal szemben; az 1933-as hatalomátvétel után azonban a nácik 90%-os többségre tettek szert. A nácik egyházellenes tevékenysége az ambergi polgárok ellenállását váltotta ki: 1941 körül mintegy ötszázan tüntettek a kultuszminiszter rendelete ellen, amely szerint el kellett távolítani a feszületeket az iskolákból. A zsidóüldözést viszont különösebb tiltakozás nélkül vették tudomásul. Az ambergi börtönben tartották fogva a rendszer politikai ellenfeleit, akik közül 46 személy a terror áldozatául esett.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Népesség Év Népesség
1400 2720 1950 37 920
1500 3180 1952 41 289
1600 4280 1960 41 849
1700 3720 1970 41 522
1800 5763 1980 44 264
1859 12 312 1990 43 111
1900 22 039 2000 43 794
1939 31 775 2006 44 394
1946 36 795 2010 43 755

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Heinrich Gottfried Philipp Gengler: Regesten und Urkunden zur Verfassungs- und Rechtsgeschichte der deutschen Städte im Mittelalter, Erlangen 1863, S. 32-42.
  2. vgl. Bauerreis: Kirchengeschichte Bayerns. Band V