Alsószalatna
Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Trencséni |
Járás | Báni |
Rang | község |
Polgármester | Mária Jakubčeková |
Irányítószám | 956 53 (pošta Slatina nad Bebravou) |
Körzethívószám | 038 |
Forgalmi rendszám | BN |
Népesség | |
Teljes népesség | 198 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 21 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 280 m |
Terület | 9,54 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 50′ 34″, k. h. 18° 14′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 34″, k. h. 18° 14′ 31″ | |
Alsószalatna weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Alsószalatna (1899-ig Kis-Szlatina, szlovákul Slatinka nad Bebravou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. 2011-ben 200 lakosából 195 szlovák volt.
Fekvése
Bántól 14 km-re északra fekszik.
Története
A mai falu területén már az újkőkorban is éltek emberek. Egykori barlangi telep, a lengyeli kultúrához tartozó temetkezések, valamint a hallstatti és a puhói kultúra településének nyomait tárták itt fel. A települést 1481-ben "Slacynka" alakban említik először, majd "Kysseb Zlathyna", "Zlathynka" alakban említik a korabeli források. 1598-ban már későbbi magyar nevén, "Kys Zlatina" néven bukkan fel. Az összeírás szerint ekkor malom, fűrésztelep és 8 ház állt a településen. 1720-ban 7 adózója volt. 1784-ben 34 házban, 41 családban 212 lakosa élt. 1828-ban 29 háza és 343 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és sáfránygyűjtéssel foglalkoztak. 1726-ban papírmalom kezdte meg működését a faluban.
Vályi András szerint "Nagy, és Kis Szlatina. Két tót falu Trentsén Várm. földes Uraik Gr. Kolonits, és B. Zay Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék is; Kis Szlatina a’ Nagynak filiája, földgyeik termékenyek, fájok, réttyek elég van."[2]
Fényes Elek szerint "Szlatina (Kis), tót falu, Trencsén vmegyében, a zai-ugróczi uradalomban: 253 kath., 20 evang., 7 zsidó lak., és egy papiros-maommal. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét. " [3]
1910-ben 471, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. A háború után lakói állattartással, favágással, gyümölcstermesztéssel, idénymunkákkal keresték kenyerüket. Fűrésztelepe is működött.
2001-ben 221 lakosából 219 szlovák volt.
További információk
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.