Alsó-Zala vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. július 6., 18:53-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Alsó-Zala vármegye (1919)
OrszágMagyarországi Tanácsköztársaság
KözpontNagykanizsa
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségekmagyarok, horvátok, szlovének, németek stb.
Nyelvmagyar

Alsó-Zala vármegye vagy Alsó-Zala megye közigazgatási egység volt a Magyarországi Tanácsköztársaság idején az ország délnyugati részében. Területe ma Magyarország és Horvátország része.

Földrajz[szerkesztés]

A vármegyét északon Felső-Zala vármegye, keleten Somogy vármegye, délen Varasd vármegye és Belovár-Kőrös vármegye, nyugaton pedig Stájerország határolták.

Történelem[szerkesztés]

Alsó-Zala vármegye létrehozása nagyrészt Zalaegerszeg és Nagykanizsa több évszázadra visszamenő vetélkedésének, pontosabban Nagykanizsa megyeszékhelyi ambícióinak volt a következménye 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság idején. Landler Jenő a Forradalmi Kormányzótanács belügyi népbiztosa – aki maga is Nagykanizsán végezte középiskolai tanulmányait[1]1919. április 10-én kelt határozatával választotta ketté Zala vármegyét és hozta létre Alsó-Zala és Felső-Zala vármegyéket, előbbit Nagykanizsa, míg utóbbit Zalaegerszeg székhellyel.[2] A tanácskormány bukását követően Alsó-Zala és Felső-Zala vármegyéket megszüntették és Zala vármegyét újraegyesítették.

Lakosság[szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1910-ben 295.142 személy volt, ebből:

Zala vármegye kettéosztásával a megye lakosságának mintegy 63 százaléka Alsó-Zala vármegyéhez, míg 37 százaléka Felső-Zala vármegyéhez került. Ezzel a lépéssel Alsó-Zala vármegyében Zala vármegyéhez képest arányaiban csökkent a magyarok és nőtt a horvátok aránya az összlakosságon belül.

Közigazgatás[szerkesztés]

  1. Alsólendvai járás (Alsólendva)
  2. Csáktornyai járás (Csáktornya)
  3. Keszthelyi járás (Keszthely)
  4. Letenyei járás (Letenye)
  5. Nagykanizsai járás (Nagykanizsa)
  6. Pacsai járás (Pacsa)
  7. Perlaki járás (Perlak)[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=564
  2. Archivált másolat. [2017. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  3. http://elib.kkf.hu/okt_publ/szf_16_09.pdf[halott link]