Felső-Zala vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felső-Zala vármegye (1919)
OrszágMagyarországi Tanácsköztársaság
KözpontZalaegerszeg
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségekmagyarok, németek stb.
Nyelvmagyar

Felső-Zala vármegye vagy Felső-Zala megye közigazgatási egység volt a Magyarországi Tanácsköztársaság idején az ország nyugati, délnyugati részében. Területe ma Magyarország része.

Földrajz[szerkesztés]

A vármegyét északon Vas vármegye és Veszprém vármegye, keleten Veszprém vármegye, délen Alsó-Zala vármegye határolták.

Történelem[szerkesztés]

Felső-Zala vármegye létrehozása nagyrészt Zalaegerszeg és Nagykanizsa több évszázadra visszamenő vetélkedésének, pontosabban Nagykanizsa megyeszékhelyi ambícióinak volt a következménye 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság idején. Landler Jenő a Forradalmi Kormányzótanács belügyi népbiztosa – aki maga is Nagykanizsán végezte középiskolai tanulmányait[1]1919. április 10-én kelt határozatával választotta ketté Zala vármegyét és hozta létre Alsó-Zala és Felső-Zala vármegyéket, előbbit Nagykanizsa, míg utóbbit Zalaegerszeg székhellyel.[2] A tanácskormány bukását követően Alsó-Zala és Felső-Zala vármegyéket megszüntették és Zala vármegyét újraegyesítették.

Lakosság[szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1910-ben 171.191 személy volt, ebből:

Zala vármegye kettéosztásával a megye lakosságának mintegy 63 százaléka Alsó-Zala vármegyéhez, míg 37 százaléka Felső-Zala vármegyéhez került. Ezzel a lépéssel Alsó-Zala vármegyében Zala vármegyéhez képest arányaiban csökkent a magyarok és nőtt a horvátok aránya az összlakosságon belül. Ezzel szemben Felső-Zala vármegye csaknem teljesen homogén magyar nemzetiségű megyévé vált.

Közigazgatás[szerkesztés]

  1. Novai járás (Nova)
  2. Sümegi járás (Sümeg)
  3. Tapolcai járás (Tapolca)
  4. Zalaegerszegi járás (Zalaegerszeg)
  5. Zalaszentgróti járás (Zalaszentgrót)
  6. Balatonfüredi járás (Balatonfüred, 1908-ban alakult)[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=564
  2. Archivált másolat. [2017. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  3. http://elib.kkf.hu/okt_publ/szf_16_09.pdf[halott link]